A Gyöngyössolymos északi szélén emelkedő Kis-hegy (388 m) ún. vulkáni dagadókúp, legnagyobb részét lilás színű riolittufa takarja. A Kis-hegy délnyugati meredek sziklás része a Csák-kő. A sziklában természetes barlangok nyílnak. Feltehető, hogy a bronzkori ember is használta ezeket az üregeket lakóhelyül. Ezt támasztja alá az itt talált értékes bronzkori leletanyag. A néphagyomány szerint a Csák Máté pártján álló Csobánkák idején Solymos népe itt hallgatta a szikláról szónokló kiskirályt, Csák Mátét. Innen eredhet a szikla neve.
A miocén kori vulkánosság idején a hegy dagadókúpja délről felszakadt, és izzó láva folyt le a hegyoldalról. Közben a láva részben megolvasztotta, és magával vitte a felszíni riolittufát és a korábban felaprózódott vulkáni anyagokat. Az így keletkezett Csák-kő ritka geológiai érdekesség. Ennek a riolit sziklafalában vak ablakok vannak bevágva. A tetején pedig emlékkövek emelkednek, mint a pogány vallás maradványai.
Ilyeneket csak Solymoson és Sirokon lehet találni, több jellemző példányban. Hasonlítanak hozzá az Eger melletti úgy nevezett kaptárkövek, de ezek már későbbi eredetűek.
A Csákkő a Kishegynek legmeredekebb része, amit terméketlen sziklatömegek képeznek. A kemény, üveges trachit vagyis riolit mutatja a megolvadt lávaanyagot.
A hegy tetején szálban álló magányos sziklák a vulkanikus képződménynek különleges alakulatai. Keménységénél és szerkezeténél fogva igen alkalmas malomkőnek. Már régi idők óta ismerik ezt a tulajdonságát a solymosiak és bányásszák is.
Ilyen abban hagyott bányáknak a szádallói azok a nyílások, melyek a Csákkőn egy emelet magasságban mostanáig ott tátongnak.
Nagy, réteges kősziklák torlaszolják el a nagyobb barlangnak belsejét. Ezeket az üreg felső részéről szaggatták le. Ott helyben kifaragták malomkőnek. A meredek lejtőn legurították a Nagypatak völgyébe, onnan pedig kocsival elszállították. Ezt mondja a geológus.
Ellenben a historikus más szemmel nézi a Csákkövet. Szerinte ezek az üregek tulajdonképpen ősbarlangok, illetve barlangvárak voltak. Védelmi és lakóhelyül szolgáltak az őskorban. Csak a későbbi időben használták fel kőbányának. A hegy tetején álló szálas riolitoszlopok és a hegyoldal sziklafalába vágott vakablakok szintén történelmi emlékek.
Némelyek szerint vallási szertartásokhoz tartozó bálványkövek kegyhelyei volnának. Mások pedig azt állítják, hogy az ősi várrendszernek őshelyei és tűzjelzésekre használták fel.
A Csákkő múltját illetőleg nem lehet biztosan állítani, hogy kinek van igaza, a geológusnak-e, vagy a historikusnak?
Talán az igazság a kettő között keresendő. Illetőleg a maga szempontjából mindkettőnek igaza lehet. Egyik állítás a másikat nem zárja ki, sőt kiegészítik egymást.
Forrás: http://www.gyongyossolymos.hu/turisztikai-latnivalok/
