Már több mint 200 ezer jegyet adtak el a Kincsemre. Herendi Gábor filmje ezzel az idei toplistán a második legnézettebb filmmé lépett elő a magyar mozikban. Olyan produkciókat előzött meg a három hete játszott Kincsem, mint az Utazók vagy a Logan – Farkas. A Fórum Hungary közleménye szerint a Kincsem az utóbbi tíz év legsikeresebb magyar filmjévé lépett elő. A film főszereplőjét, Blaskovich Ernőt Nagy Ervin alakítja, riválisát, von Oettingen bárót Gáspár Tibor játssza, szerelmét, Klarát pedig Petrik Andrea.

A hazai viszonylatban kiemelkedő, 2,9 milliárd forint összköltségvetésű alkotást több mint kétmilliárd forinttal támogatta a Magyar Nemzeti Filmalap.

Kritikus szemmel a Kincsemről:

“A Kincsem nem fontoskodó eposz, hanem vérpezsdítő kalandfilm szeretne lenni, és egy ilyen filmhez, egy ilyen főszerephez rocksztáralkatra van szükség. Pontosabban, egy rocksztárra, aki még azelőtt lecsúszott, hogy befuthatott volna. Nagy Ervin prímán teljesíti ezt a követelményt. Ha kell, lehengerlően sármos, elhisszük neki, hogy még a bordélyház sokat látott madámját is az ujja köré csavarja. Ha egy jelenet megkívánja, fizikai humort visz bele, mint a film eleji párbajban, amelyben másnaposan botladozik. De akkor a legjobb, amikor a Casanova-álarc mögött látni engedi a bizonytalan, bizonyítási vágytól égő kisfiút: Kincsem első győzelménél mintha élete összes mázsás súlya egyszerre csattanna a lelátó padlóján.” /Origo/

“A Kincsem nem tényfeltáró történelmi elemzés vagy dokumentarista mementó, hanem vérbő szórakozás, amely nem próbál poros hagyományoknak megfelelni, hanem vállaltan posztmodern, nagyon trendi és kicsit öntörvényű – még akkor is, ha ezzel nem mindenkinek nyeri el a tetszését. Az öntörvényűség csupán azt jelenti, hogy Herendi Gáborék a saját maguk választotta úton jutnak el egyébként megkérdőjelezhetetlen, konzervatívnak is tekinthető végpontokig. A Kincsem hármas célt teljesít: emléket állít a legendás csodalónak, dagasztja a nemzeti büszkeségünket – és kalandfilmként is tökéletes kikapcsolódást nyújt.” /filmtekercs.hu/

Forrás és fotó: MTI, Színház.org