Borics Ádám a napokban megnyerte a híres amerikai promóció, a Bellator MMA mérkőzését, ezzel könnyűsúlyban bajnok és egyben a hazai MMA sport arca lett. “A Kölyökkel” beszélgettünk.

– Sirokban nőttél fel, Egerben sportoltál, Floridában készültél. Mesélj, hogy indult a karriered!

– Kisgyermek koromtól vonzódtam a küzdősportokhoz. Emlékszem, hogy apukámmal és a testvéremmel mennyit bunyóztunk, birkóztunk. Sajnos Sirokban semmilyen harcművészeti lehetőség nem volt, így Egerbe kezdtem thai boxra, majd később kempóra járni. Otthon emellett fociztam és atletizáltam. Más társsportokat is kipróbáltam: a boxot és a birkózást, jártam Budapestre és Mezőkövesdre is tréningekre. Kerestem a lehetőséget, hogy minél sokoldalúbban fejlődhessek. Sokszor édesapám jött értem az edzések után, mert busszal már nem tudtam volna hazajutni Sirokba. Ezért költöztem végül Egerbe.

– Hogy tudtad összeegyeztetni a sok edzést és az iskolát?
– Nem volt egyszerű, de igyekeztem mindkét fronton helytállni. Középiskola után már elkezdtem edzéseket tartani is, így teremtettem elő a felkészüléshez szükséges pénzt.

– Most már biztosan vannak szponzoraid.
– Igen, vannak cégek és magánszemélyek, akik anyagilag segítik a felkészülésemet.

– Hogy kerültél Amerikába?
– Sörös István edzőm, barátom hívott. Az volt a legjobb benne, hogy egyből profikkal küzdhettem. A kinti edzőm azt mondta, szeretné, ha maradnék. Március végén megyek vissza edzeni, de nem tervezem, hogy végleg az USA-ba költöznék.

– Most pihensz?
– A verseny április 14-én volt, így a megszabott 1 hét pihenőm már lejárt, a sérüléseim nagyjából begyógyultak.

– A szüleid mit szólnak, nem féltenek?
– Nagyon büszkék rám, hisznek bennem, amit nagyon köszönök nekik és a menyasszonyomnak is, aki végig kitartott mellettem. Ezt tudnám tanácsolni egyébként a fiataloknak is: higgyenek magukban, tartsanak ki a céljaik mellett!

– És neked mi a végső célod az MMA-ban?
– Nekem már ez a Bellator meccs is egy megvalósult álom volt, de szeretném majd egyszer az UFC-ben is kipróbálni magam.

– Mi fér bele egy profi sportoló életébe? Bulizás?
– Az nem. Nem iszom alkoholt, szigorú diétán vagyok, egészségesen élek, ezt diktálja a lelkiismeretem.

– Ki a példaképed?
– Ivan Buchinger, aki egy szlovák faluból küzdötte fel magát a csúcsra.

– Köszönjük a beszélgetést!
– Azt még légyszi, írjátok meg, hogy nagyon köszönöm a közönségnek a sok biztatást!

Megírtuk. 🙂

Szerző: KékesOnline
Fotó: Borics Ádám, facebook