„A Vidróczki híres nyája” népdalban is szerepel, így mindenki ismeri a 180 éve született híres mátrai betyár, Vidróczki Márton nevét. Az életéről nem sokat tudunk, de a finom betyáros fogásokat ma is tartják a mátrai éttermek.

Nem a Mátra rengetegében, hanem Mónosbél községben született egy juhász családjába 1837 őszén Vidróczki Márton. Többféle legenda kering arról, miért állt betyárnak. Az egyik szerint a katonaság elől szökött, a másik szerint Bélapátfalván bojtárkodott, és a számadója jól elverte, ő meg inkább elbujdosott, mintsem tűrje. Akadnak olyan romantikus históriák, melyek szerint a boldogtalan szerelem űzte a vadonba. A legvalószínűbb azonban az, hogy katonaszökevény volt, és úgy gyűjtött bandát maga köré – amit raboltak, a szegényeknek adták, tartja a hagyomány. Előbb a Bükkbe vette be magát cimboráival, majd a Mátrába. Nem fogott rajta a golyó, ezt mondogatták róla, és hiába üldözték, körözték, csak úgy keríthették kézre a csendőrök 1873-ban Mátraverebélynél, hogy az egyik bandatársa elárulta.

Sokan találgatják, min éltek az erdőségben megbúvó betyárok. Számos csípősen, serpenyőben készített étel őrzi e hagyományt. Akár kóstolta ezeket Vidróczki, akár nem, érdemes kipróbálni. A korszerűsített betyárételek közt igen kedvelt fogás a Vidróczki betyárpecsenye, ez még az elegáns mátrai szállodák étlapjaira is felkéredzkedett. E vegyes húsos ragut egyenlő arányban készíthetjük sertésszűzből és csirkemellből, a karakterét a füstölt szalonna és a jóféle kolbász, illetve az újhagyma és a paprika, paradicsom adja meg. A serpenyőben készülő kolbászos, lecsós fogást csípős paprikával, fokhagymával, majorannával ízesítjük, pirított burgonyával forrón tálaljuk.

A töltött betyárpecsenyére ugyancsak sokan esküsznek. A mai háziasszonyok kiklopfolt tarjaszeletekbe töltik a ledarált sertés apróhúsból, zsemlével, tojással, pirított hagymával, sóval, borssal, pirospaprikával, zúzott fokhagymával elkevert tölteléket. A hússzeleteket paprikás lisztbe forgatják, és kisütik. Baranyai módra úgy néz ki a betyárpecsenye, hogy a sertéscombból vágott szeleteket megsütik, majd kolbászos, szalonnás rántottát halmoznak rá.

A hajdani, rengeteg erdőkben bujdosó betyárok – a pásztoremberekhez hasonlóan – nyilván azt készítettek maguknak, amihez találtak alapanyagot, illetve amit a tarisznyájukban hordhattak. Van olyan betyáros fogás, amelyik rokona a slambucnak: ez is burgonyával, házi lebbencstésztával, szalonnával készül, lehetőleg bográcsban.

A slambuc ma is népszerű bográcsos étel

A betyárlevesnek is sokféle változatát ismerjük, ez általában egy ízletes raguleves, ami hagymás, szalonnás alapon indul, és sertés, baromfi vagy akár vad húsa is főhet benne. A „mindent bele” elv alapján kerülhet a fazékba zöldbab, paradicsom, sárgarépa, zeller, gomba – tejföllel habarva igazán kiadós étel.

Ma már legfeljebb csak a régi betyárvilágra emlékeztető csárdákban kóstolhatunk hasonló fogásokat, mint amilyenek Vidróczki kedvenc ételei lehettek…

Szerző: KékesOnline
Fotó: pinterest, hugaromem.hu, makviragblog.wordpress.com