Mária jelenésre nem csak Fatimában emlékeznek, de a Mátrában is. Jó 70 éve az egyszerű parasztasszonynak, Csépe Klárának jelent meg a Szűzanya, és kérte, építtessen kápolnát Fallóskúton. Hol szent életűnek, hol megszállottnak tartották a látnoknőt, elmeosztályra is beutalták.
Fallóskút ma Mátraszentimre településrésze, és Mária-kegyhelyéről ismert. Bármilyen hihetetlen, a kápolna építését egy egyszerű parasztasszony járta ki, aki állította: egy nyári napon megjelent neki Mária. Ő volt Csépe Klára, akit a szülei eredetileg apácának szántak, de mivel tízen voltak testvérek, szükség volt a munkájára. Férjhez adták 15 évesen, de a férje italos ember volt, aki sokszor ütlegelte a felségét. A nő az imádkozásba menekült, és a templomba járással sem hagyott fel. Ima közben érték a jelenések. Egész életében naplót írt arról, hányszor látogatták meg a szentek és legfőképpen Mária, akiről mindennapos látomása volt. Emlékezete szerint 1947-ben egy nyári napon, aratás után jelent meg neki, s kérte arra a Szűzanya, hogy menjen ki a Mátrába, és azon a helyen, amit sugallt neki, ásson le, míg fel nem fakad a forrás. A forrásvíz valóban feltört. Sokan jártak oda gyógyulást keresni, a vízből vittek haza is. Azt beszélték, a némák megszólaltak, a bénák járni kezdtek, a környékbeliek ezért tömegesen zarándokoltak oda. Klára asszony állította, a Szűzanya újra eljött, s azt kérte tőle, hogy a forráshoz kápolna is épüljön. A látnok ugyan tanulatlan, egyszerű asszony volt, mégis elment az érsekhez és a hatóságokhoz, és kijárta az engedélyt. Így 1948-ban jöhettek a mesterek, és az adományokból gyorsan felhúzták a kápolna falait, később egész alakos szobrot is rendeltek Máriáról.
A hit vezette Csépe Klárát – gondolták azok, akik támogatták őt, és a társaságát keresték. A hatóságoknak azonban nem tetszett a ténykedése, többször ön- és közveszélyesnek tartották, ezért bevitették a gyöngyösi kórház elmeosztályára. Gyulán is kezelték, sőt, megjárta a Lipótmezőt is, az ottani elmegyógyintézetben is megvizsgálták vallási megszállottsága és hallucinációnak nevezett látomásai miatt. Elektrosokkot is kapott, hogy kezelhetőbb legyen, de ragaszkodott a hitéhez és ahhoz, hogy jelenéseket lát. A kislányát is elmeosztályi ápolás után szülte meg. Azzal is vádolták, hogy a fallóskúti forrásnál járványt idéz elő, ugyanis a betegek ugyanazzal a forrásvízzel mosogatták sebeiket, amit mások aztán megittak.
Azokat a híveket azonban, akik hittek benne, ez sem tántorította el. A látnok asszony igen gyakran megjárta akár gyalog és mezítláb is otthonról a forráshoz vezető 13 km-es utat. Többször elzarándokolt Rómába is, végül 1985-ben halt meg. Sosem láthatta az új, tágas templomot, melyet 2006-ra építettek fel a Felső-Mátrában, ezt az egri érsek szentelte fel.
Fallóskút arról is nevezetes, hogy itt lakott Szél Sándor Paszkál (1942-2011), hazánk talán legismertebb remetéje, aki gyermekkorában nagyon beteg volt, és a szülei gyógyulása esetén felajánlották Istennek. A hagyomány szerint 1993-ban a fatimaihoz hasonló napcsoda történt a kegyhelyen, ennek a remete is tanúja volt.
Szerző: KékesOnline
Fotó: mapio.net
