A Mátra lábánál található település egykoron az Abák birtoka volt. Az itt található templom a korai magyar építészettörténet egyik legtöbbet vitatott emléke. Egyes feltételezések szerint Aba Sámuel 1041-ben történő királlyá választásakor már állt az épület, más források szerint az uralkodó sírjára épült a templom. Utánajártunk a tényeknek, ebben a templom gondnoka, Kiss József volt a segítségünkre.
A környék az Abák nemzetségének a birtoka volt, a templom az ő idejükben épült, amikor Aba Sámuel király lett, már állt az építmény – kezdte a történetet a gondnok. A templom a török időszak alatt válik romossá, ezután Grassalkovich Antal építteti újjá 1744-45-ben barokk stílusban. Az utolsó munkálatok a 20. században fejeződnek be, a templom külsején látszódik is a különböző korok stílusainak a keveredése. A kora Árpád-kori templom azért is számított egyedülállónak Európában, mert közelebbi rokonságot mutatott az akkori keleti (bizánci) építészettel, mint a nyugatival.
Az első templom négyzet alaprajzú, oldalán négy apszissal bővülő, 20×20 méteres, öthajós, centrális épület volt, keleti harmada alatt altemplom húzódott, mely csaknem teljes egészében megmaradt. Az itt található freskók is érintetlenek, található itt Krisztust, valamint Káint és Ábelt ábrázoló falrészlet.
Többféle teória létezik azzal kapcsolatban is, hogy az altemplom valóban Aba Sámuel király sírját őrzi-e avagy sem – folytatta a beszélgetést Kiss József. Egyes feltételezések szerint az 1044-es ménfői csatában elhunyt király holttestét először Debrőre szállították, de olyan állítás is van, hogy egyből Abasárra, illetve egy másik helyszínre, Abádszalók környékére vitték. A legvalószínűbb, hogy ide került hozzánk, majd mikor felnyitották a sírt, azt tapasztalták, hogy a király teste, ruházata épen megmaradt, ezután vitték át a sári monostorba, a későbbi Abasárra.
A templom feltárása 1972-1982 között zajlott Kovalovszki Júlia régész vezetésével. Ekkor sok más lelet mellett előkerült egy 11. századi állatcsontból készült pásztorbot, egy mellkereszt és egy pénzérme III. Béla király idejéből. Az altemplom különlegessége még, hogy a II. Vatikáni Zsinatig itt tartották a latin nyelvű misét. Ma is látható az ereklyetartóval elkészített oltár, felette Krisztus a mindenség ura ábrázolással, körülötte a négy evangélistával – zárta az idegenvezetést Kiss József gondnok.
A templom előzetes bejelentkezés alapján látogatható, érdeklődni a +36309151548-a telefonszámon lehet.
Fotó: Indafoto, Csikós István
