Létezik egy legenda, mely szerint a település parkjában található több mint 300 éves kocsányos tölgyfához kötötte II. Rákóczi Ferenc fejedelem a lovát, miközben a Felvidékre tartott, s hűs koronája alatt pihent meg. Utánajártunk, valóban igaz-e a történet, ebben Parád polgármestere, Mudriczki József volt a segítségünkre.

Az, hogy igaz-e a fához kapcsolódó legenda, sem megerősíteni, sem megcáfolni nem tudom, de az tény, hogy a térség akkoriban a Rákócziaké volt, az itt kialakult üveggyártást is ennek a családnak köszönhetjük – kezdte a beszélgetést a polgármester. Az is biztos, hogy az ős-tölgy már legalább 300-350 éves, tehát, ha a nagyfejedelem 1710-ben – ahogy a történet tartja – erre járt, a fa már létezett, még ha nem is olyan vastag törzzsel rendelkezett, mint napjainkban.

A fa kerülete 9,5 méter, lombkoronája 40 méter volt, de 20 évvel ezelőtt sajnos teljesen kiszáradt, 2 éve pedig egy viharban kidőlt, úgyhogy mára csak a törzse maradt meg, a veszélyes kiálló ágakat le kellet vágni –folytatta a történetet Parád első embere. A belseje annyira elhalt, hogy ma egy ember bele is tud állni. Emblematikus helyen áll ez a fa, hiszen az Ilona-völgy szinte vele kezdődik, ez a túraútvonal elindítója, ezért fontos, hogy megőrizzük jelen állapotában.

Szeretnénk megvédeni a kocsányos tölgyet az időjárás viszontagságaitól, ezért a közeljövőben tetőszerkezetet fogunk építeni fölé. Szeretnénk csatlakozni az ún. Rákóczi-fák településeinek találkozójához, amelyet két éve Romhány indított el. Hazánkban 15-16 ilyen település van, és minden évben tavasszal és ősszel találkozunk valahol az országban, és ilyenkor ahány résztvevő eljön, mind-mind egy fát ültet el a vendéglátó falu vagy város egy kijelölt pontján Rákóczi apánk emlékére. Célom az, hogy ha majd Parád ad otthont a rendezvénynek, nekünk is legyen egy ilyen kis emlékparkunk – zárta a beszámolót Mudriczki József.

Szerző: KékesOnline
Fotó: szeretlekmagyarorszag.hu