A Mátra legendák és néphiedelmek szempontjából Magyarország egyik leggazdagabb vidéke. A ma már mocsárnak sem igazán mondható “Kőris-mocsár” láprét Kékestető északi oldalában, a Sombokor meredek falának aljában található. Legendája egy népi megfigyeléshez köthető. A mocsár kialakulásáról, különleges élővilágával Rusvai Katalin természetvédelmi mérnökkel beszélgettünk.
„Egykor ez a terület is egy valódi jégkorszaki eredetű, felszínmozgással kialakult “hepe-tó” volt, a “Zöld-tó” nevet viselte. Maga a meder valószínűleg egy nagyméretű hegycsuszamlás következtében, mintegy 10 ezer évvel ezelőtt alakulhatott ki. Bár a terület a “Kőris-mocsár” nevet viseli, ma már nem igazi mocsár. Ha egy tóban kedvezőek az életkörülmények, akkor az élőlények egyre jobban elszaporodnak, s ez egy idő után a szükséges feltételek romlásához vezet: csökken az oxigén és a tápanyagok mennyisége, a bomlástermékek pedig felhalmozódnak. A folyamat kezdeti állapota, mikor még a szabad vízfelszín jellemzően megmarad, de az elszaporodó apró élőlények miatt a tó tisztasága jelentősen romlik. A későbbiekben az elhaló és felhalmozódó szerves anyagoknak köszönhetően a tómedence egyre sekélyebbé válik és már a belső részein is megjelennek a fenékhez rögzülő növények. Így lesz először fertő, majd mocsár és láp. Végül pedig, amikor már a tőzeges aljzatot teljes mértékben befedi a növényzet – helyenként a fák, bokrok is megjelennek – láprét alakul ki. Ez a tavak természetes feltöltődési folyamata.” – magyarázta a természetvédelmi mérnök.

A közeli mocsaras helyet nemzedékek óta Kőris-mocsárnak nevezik, és állítólag három-négy falun át hallani a zúgását. Erről tudják, hogy időjárás-változás lesz. A néphagyomány nem alaptalan. A fenti, nemzedékek óta ismert szóbeszédben foglalt “három-négy falu” a Parádi-medence falvaira, a mocsártól légvonalban csupán néhány kilométernyi távolságra található Parádsasvárra, Parádóhutára, Parádra és Parádfürdőre utal.  A legendában említett zúgás a mai napig hallható. Magyarázata, hogy a láprét felett magasodó Sombokor meredek fala alá a hirtelen változó tengerszint feletti magasságok miatt gyakran beszorul a szél és ez visszhangzó, zúgó hangot eredményez, mely Parádi-medencében gyakran hallható. .

A legenda valósságát parádsasvári lakosok is megerősítették lapunknak:
„Gyakran hallunk tompa zúgást vagy morajlást a Kékes felől, főleg tavaszi vagy nyári estéken. Régóta lakunk már itt, az évek során megfigyeltük, hogyha ezt a hangot halljuk következő napra hűvösebb, esős időnk lesz. A különleges zajt a hegy oldalában található Kőris-mocsár felett kavargó szelek okozzák.” – mondta B. Mária.

Rusvai Katalin azt is elmondta, hogy jelenleg már a Kőris-mocsár is ebben a „láprét” állapotban van. A láprétek azonban sokszor értékes élőhelyek, sok ritka növényfajjal. Például egy ideig csak innen ismerték a hegyi perjét. A perje mellett azonban számos védett faj megtalálja itt az élőhelyét, mint például a mocsári gólyahír mely tavaszi időszakban lepi be a láprét területét.

Szerző: KékesOnline, Demecs Norbi
Fotó: Demecs Norbi