Dávid jelenleg a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium végzős, a Pátzay János Katolikus Zeneiskola 10. évfolyamos hallgatója. A zene szeretetéről, elismerésekről, jövőbeni tervekről beszélgettünk a tehetséges fiatalemberrel.
7 éves korom óta járok zeneiskolába, ahol először előkészítő tanulmányokat folytattam, csak pár év zeneelmélet után kezdődött az igazi zongorázni tanulás. A zene szeretete a szüleimtől jön, édesapám is zongorázott hat évig, édesanyám szerint, mikor kisfiú voltam, akkor egyszer azt mondtam nekik, ha vesznek nekem egy zongorát, megtanulok rajta játszani. Ez igaz is lett, bár erre a történetre én nem emlékszem – meséli nevetve Dávid.
Időközben annyira megszerettem a zenét, hogy 1-2 éve elhatároztam, hogy ezzel szeretnék tovább foglalkozni, ez lesz az életem legfőbb eleme. Mivel végzős diák vagyok, már tudom, hogy a célom az ELTE, ahol zenekultúrát szeretnék hallgatni.
A zene, a zongora nemcsak a zeneiskolában van jelen az életemben. Számos fellépésem, szereplésem volt az elmúlt évek alatt. Az első fellépésem 2008-ban volt, a következő évben már első helyet értem el kamara kategóriában a Reményi Ede Emlékversenyen, de szerepeltem a Berze Ki Mit Tud versenyén, később, 2014-ben Pátzay elismerésben is részesültem, mint az esztendő legsikeresebb diákja. Gyakran szerepelek négykezes versenyen, ebben a kategóriában 2016-ban aranyminősítést kaptam, ugyanebben az évben az év zenésze díjat is elnyertem.
Hogy mit jelent számomra a zene? Egyszerre feltölt, megnyugtat, kikapcsol. Azt gondolom az érzelmeket leginkább a zene útján, a zene nyelvén lehet kifejezni, megérteni. Kedvencem Beethoven, és – bár alapvetően a komolyzene áll hozzám a legközelebb – szívesen játszom könnyűzenét is. Ilyen volt például a Metallica:Nothing else matters című száma, amelyet még a világhírű zenekar is elismert. A Youtube-on sokak által megtekintett videoklipben együtt adjuk elő a dalt a Berzés diáktársaimmal.
Nagyon sokat köszönhetek szüleimnek, zenepedagógusaimnak és mindenek felett zongoratanárnőmnek, Bugykáné Bágyi Juditnak, aki nélkül valószínűleg nem tartanék ott, ahol most vagyok.
Szerző: KékesOnline
