A fiatal lány jelenleg az Óbudai Egyetem ipari termék- és formatervező mérnök szakos hallgatója, jövő héten kapja kézhez első diplomáját, de a továbbtanulás területén (is) további tervei vannak. Rövid interjúnkból kiderül, hogyan került kapcsolatba a tervezéssel, a divattal, mik a tervei, vágyai.
- Hogyan került kapcsolatba az alkotás, a divat világával?
- Mindig szerettem rajzolni, kislány koromban is kreatív voltam, számomra mindig örömet okozott, valami újnak és szépnek a megalkotása.
- Mindig is tudta, hogy ezt a pályát választja majd?
- Nem, most lehet, hogy furcsán hangzik, de eredetileg állatorvos szerettem volna lenni. A tervezés egy későbbi cél lett, először úgy gondoltam, hogy a MOME-n, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen fogok továbbtanulni, később döntöttem úgy, hogy az Óbudai Egyetem ipari termék- és formatervező mérnök szakán próbálok szerencsét.
- Hamarosan a kezébe kapja a diplomáját, mi volt a szakdolgozatának a témája?
- Esküvői és balett ruhákról írtam, nagyon büszke vagyok arra, hogy az Esküvői divat c. magazin decemberi számában megjelentek a munkáim. A balett sok szempontból jelen van az életemben, egyfelől én is balettoztam régen, másrészt a nővérem balett tanár. Az esküvői ruhák pedig úgy gondolom, minden kislány álmaiban jelen vannak, és elkísérik egészen felnőttkorig, hiszen mindenki vágya, ha majd eljön az idő, meseszép ruhát viseljen élete nagy napján.
- Mik a jövőre vonatkozó tervei a munkájában, tanulmányaiban?
- A BA után szeretném megszerezni mesterdiplomámat is, de a divat terén is sokféle tervem van. Az esküvői – és balett ruhákon túl sok más dolog is érdekel, a táskák, különleges, egyedi alkotások, egyszer majd jó lenne saját vállalkozást, márkát létrehozni.
- Milyen a kapcsolata a volt középiskolájával, a Berze Nagy János Gimnáziummal?
- Megmondom őszintén, rég jártam már a volt iskolámban, hiszen a tanulmányaim miatt Budapesten élek és sajnos kevés az időm. A volt osztályfőnökömmel, Kissné Császár Erzsébettel rendszeresen tartom a kapcsolatot, neki is, és minden tanáromnak, valamint az intézménynek nagyon sokat köszönhetek, és ezért mindig hálás szívvel gondolok rájuk.
Szerző: KékesOnline
Fotó: Dimény Réka
2018. január 28.
