A Jobbik miniszterelnök-jelöltje és egyéni képviselőjelöltje pénteki sajtótájékoztatóján taglalta Gyöngyös polgármesterének választási esélyeit, illetve a Mátrai Erőmű tulajdonosváltása kapcsán is elmondta fenntartásait: e témában azonban tévedések is csúsztak a felkészülésébe.
Vona Gábor (Jobbik) pénteki, gyöngyösi sajtótájékoztatóján a Jobbik szakpolitikusát, Kepli Lajost kérte fel, hogy beszéljen a párt energiastratégiájáról és a Mátrai Erőműről. Vona Gábor elmondása szerint az elmúlt években többször tett látogatást az erőműben, és mindig megnyugtató tapasztalatokat szerzett. E látogatások során úgy tapasztalta, hogy a menedzsment szakmai alapon működött, felelős vezetés volt, akiknek hosszú távú terveik voltak az erőmű jövőjével kapcsolatban. Vona Gábor úgy fogalmazott, idézzük: „a 26%-os állami tulajdon, most egy 76%-os mészáros lőrinci tulajdonrésszel egészült ki.” Szavai szerint emiatt a Mátrai Erőmű ki lesz szolgáltatva politikai vitáknak, azonban miután április 8-án leváltják Orbán Viktor kormányát, ezt a fajta bizonytalansági tényezőt ők megszüntetik.
Vona Gábor nem fejtette ki
megoldási terve operatív részleteit,
hogy hogyan kívánja majd a Jobbik megszüntetni ezt a „bizonytalansági tényezőt”. Mivel az erőmű új résztulajdonosa, egy magyar-cseh befektetői társaság nyílt eljárás során vásárolta meg az eladásra felkínált német részvényeket, erre egyetlen mód kínálkozhat a Jobbik számára: mégpedig az, hogy megvásárolják, vagy valakit rábírnak a megvásárlásra. Amennyiben persze a tulajdonos majd el szeretné adni ezeket a részvényeket. De ne vesszünk el a részletekben.
Számos országos média beszámolt arról néhány hete, hogy a németek már korábban elhatározták a kivonulást a szénerőművek piacáról. Ez a folyamat már két éve elkezdődött, az EnBW többször is próbálkozott magyarországi érdekeltségének az eladásával. Ezt a tulajdonosi részvénycsomagot vásárolta fel a magyar-cseh befektetői kör, az Opus-csoport. (A cseh EPH és a magyar Status Energy 50-50%-os társulása.)
A sajtótájékoztatón Vona Gábor által „felelős vezető”-nek titulált német tulajdonosi kör a 10, olykor 20 milliárd forintnyi osztalékok csökkenése, illetve a kötelező jövőbeli fejlesztések költségei miatt döntött a kivonulásról. Azt is hagyjuk meg költői kérdésnek, hogy a több éven keresztül tapasztalható tízmilliárdos nagyságrendű osztalékfizetések talán az elmaradt fejlesztésekre, vagy a még intenzívebb társadalmi szerepvállalásra is alkalmat teremtettek volna a korábbi „felelős vezetés” számára.
Vona Gábor sajtótájékoztatóján tárgyi tévedést vétett,
hiszen az új tulajdonosi kör magyar felének (Status Energy) és a Magyar Villamos Művek közös részesedése, azaz a magyar tulajdon összesen 62%, nem pedig a pártelnök által kiszámolt 76%. Figyelmes olvasóink persze rögtön kiszúrhatták, hogy valami nem stimmel az adatokkal, hiszen ha összeadjuk a Vona Gábortól elhangzott, idézünk: „26%-os állami tulajdont” és a „76%-os mészáros lőrinci tulajdonrészt”, akkor viszonylag gyors fejszámolással érzékelhető, hogy a Jobbik első emberét téves adatokkal látták el kollégái.
102%-os tulajdonrészt szerezni a világ bármely üzletágában gazdaságtörténelmi bravúrt jelentene.
A sajtótájékoztató másik témájaként a választási kampányt vette napirendre, Vona Gábor szavai szerint a helyzet leegyszerűsödött a gyöngyösi választókerületben. Idézünk tőle: „A Fidesz jelöltje Horváth László, a kormányváltó erő jelöltje pedig én vagyok. Kettőnk között fog eldőlni a választás végkimenetele. Hiesz György indulása a verseny végkimenetelébe nem tud beleszólni, az lényegében a bronzéremért folytatott részvétel a választásokon. Azok, akik azt szeretnék, hogy ne vesszen el a szavazatuk, azoknak a kormányváltó erőre kell szavazniuk, ezért szerényen, alázattal kérem őket, hogy engem támogassanak.”
Miután Vona Gábor alázattal és szerényen felszólította a választókat,
hogy kire kell szavazniuk, a teljesség kedvéért mi kiegészítjük azzal az információval, hogy a gyöngyösi egyéni választókerületben már több országos politikai párt is nyilvánosságra hozta jelöltjeit: a Momentum Bakó Bélát indítja országgyűlési-képviselőjelöltként, az LMP részéről pedig Reichenberger János áll rajthoz. Hogy ez figyelmetlenség, felkészületlenség vagy egyszerű lesajnálás volt Vona Gábor részéről, nem tudjuk: mindenesetre
egy pártelnöktől igen szokatlan gesztusnak minősül.
Sőt, az még kellemetlen összefüggés is lehet – az egyre szélesebb, színesebb körben politikai partnereket kereső pártelnök – számára, hogy a Magyar Nemzetnek adott novemberi interjújában éppen ezt a most kifelejtett, két politikai formációt, a Momentumot és az LMP-t jelölte meg olyan „21. századi pártokként”, akikkel a Jobbik hajlandó lenne együttműködni.
Hiesz György (MSZP) polgármestert pedig kapásból a harmadik helyre beárazni, több mint magabiztosság Vona Gábor részéről. Ugyanis a januári összesített közvéleménykutatások szerint
a baloldali tömörülés (MSZP-DK-Együtt-Párbeszéd-Liberálisok) már 5%-ot ver a Jobbikra.
Magyarázat talán az lehet, hogy a pártelnök vélhetően a Jobbik százalékai fölöttinek tartja személyes megítélését és esélyeit.
21. századi jelöltek ide, 20. századi jelöltek oda, Vona Gábor csak Horváth Lászlót (Fidesz-KDNP) hívta ki vitára, ehhez egy feltételt is megfogalmazott: élő adásban szeretné ezt megtenni.
Gyöngyös, 2018. február 2.
Kékes Online
Fotó: facebook.com – Vona Gábor Heves Megyéért oldal
