Mátraháza Magyarország egyik legmagasabban fekvő üdülőterülete. Régebbi neve Rózsadomb volt, amelyet valószínűleg a környéken előforduló havasalji rózsa után kapott. Mai nevének eredete 1930-ra vezethető vissza, ugyanis ekkor épült itt a Kékesalja menedékház. Az ikonikus, pagoda formájú építmény nemcsak Rózsadomb, de az egész Központi-Mátra első igazi kőturistaháza volt – innen a származik a településrész mai neve: Mátraháza. Számos turistajelzés indul innen, illetve halad keresztül rajta, aki egy kellemes túrához kap kedvet, nekivághat a kékesi csúcstámadásnak, leereszkedhet Lajosháza, Parádsasvár és Mátrafüred irányába is, de megmászhatja a Galyatetőre vezető utat is, amelyet most virtuálisan mi is tenni fogunk.
Galyatetőre vezető túránkra Mátraházáról, a nagy parkoló egyik sarkában kezdődő zöld négyzet jelzésen indulunk. Utunk egyből egy erőteljes ereszkedővel kezdődik és a Nagy-Hidas-bércen át egészen a Nagy-Hidas-patak völgyéig tart. Bár épített pihenőhely nincs a patakpartján, célszerű kis időt eltölteni itt, a már-már szurdoknak számító képződményben.
A pihenő után egy rövid, cserjeerdővel szegélyezett, emelkedős szakasz következik, majd megérkezünk a Hatökör Urára, ahol útelágazás fogad bennünket. Az útelágazás után továbbra is a zöld négyzet jelzésen folytatjuk a túrát Galyatető irányába. Itt már egyre jobban érezhetővé válnak az út változatos terepviszonyai. Az ösvény a mellettünk párhuzamosan húzódó völgyet völgyzárógáttal kialakított Csórréti-víztározó és a hozzá tartozó vízmű védterület közvetlen szomszédságában halad. Az emelkedőt elhagyva elérjük a víztározóhoz vezető bekötőutat, rövid ideig a zöld négyzet jelzés is ezen a műúton halad. Mivel a víztározó több mátrai teleülés vízellátását is kiszolgálja, így biztonsági okokból nem látogatható, a területére való belépés szigorúan tilos, azonban Galyatetőre érve, ha visszapillantunk utunk teljes szakaszára, a kilátóból ráláthatunk a mesterségesen kialakított tóra.
A Csórréti-víztározót völgyzárógát kiépítésével hozták létre ki 1977-ben. Ez Magyarország legmagasabban fekvő ivóvízellátást biztosító víztározója. A tározó a környékbeli települések, így részben Mátraháza, Kékestető, Sástó és a Felső-Mátra településeinek ivóvízellátását szolgája. Térfogata: 1,1 millió m3, területe: 13 hektár. Vízgyűjtőterülete főleg északi irányba, a Galya tömbje felé terjed. Öt állandó patak táplálja a tározót a Nagybérc-folyás, az Aranybánya-folyás, a Kisagyagos-folyás a Nyírjes-folyás és a Nagy Lipót-folyás. A tó átlagos mélysége nagyjából 10-20 méter között váltakozik.
Utunk a víztározó keleti oldalán, rövid emelkedő után majdnem szintben halad tovább Galyatető felé, egy úgynevezett jelleghatáron, mely egy fenyőerdő és bükkerdő találkozásának sávja. Hamarosan keresztezzük az egyik patakot, mely a víztározót is táplálja, s ezt követően egy újabb sűrű fenyveserdőn át a Nyírjesi erdészházhoz érkezünk. Ezen a helyen érdemes újabb pihenőt tartanunk, ugyanis az erdészházat elhagyva utunk egészen Galyatetőig emelkedik. A Nyírjesi-elágazás után a kék kereszt jelzést követjük tovább túránk végéig. A jelzés az egykori Kéktúra vonalán halad, így az erdészház kapuján még fellelhetjük a régi Kéktúra bélyegző maradványát.
A jelzés egy tarvágás következtében létrejött, mára már fiatal cserjeerdőn kalauzol minket tovább, utunkat kelet felől kerítés szegélyezi. A túra ezen a szakaszon a folyamatos szintemelkedés következtében kissé monotonabbá válik, azonban ahogy egyre emelkedünk érdemes vissza-vissza nézni, hiszen hátunk mögött már felbukkan az 1014 méter magas Kékes a Tv-toronnyal. A kerítéssel elzárt egykori tarvágás helyét lassanként fiatal vörösfenyőerdő hódítja el.
A Nyírjes-bércen át tartó hosszas, izzasztó menetelés nem volt hiábavaló: az emelkedő végéhez érve csodás panoráma tárul elénk. A Nyírjes-bérc legmagasabb pontjáról keleti irányba nyerünk szép kilátást. Elénk tárul a velünk párhuzamosan emelkedő Nagy-Lipót, a Vércverés és a Nagy-lápafő, illetve Bagoly-kő-bérc és a Csór-hegy is, valamint a Keleti-Mátra vonulata és a Kékes tömbje, távolban pedig a Parádi-medence települései és a Bükk-fennsík csodálatos vidékében merülhet el szemünk világa.
A kilátóponttal szemben épült vízátemelőházat elhagyva rövid ideig ismét egyenes szakasz következik. A Károlyvágási-kerékpárutat keresztezve egy fenyvesen jutunk el 24-es főutat Pásztóval összekötő műútra. Innen mindössze már csak pár száz méter választ el minket a csúcstól. Egy újabb kereszteződést elérve a kék kereszt jelzéshez csatlakozik a sárga sáv jelzés is, Galyatetőre ezek kettősén kapaszkodunk fel egy mocsarasabb, sarasabb területen.
Galyatetőn, hazánk legmagasabban fekvő üdülőövezetében számos látnivaló fogad minket túránk végén. Mindenképpen érdemes megmászni a pár évvel ezelőtt felújított Galya-kilátót, melynek közel 1000 méteres tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő kilátóteraszáról 360 fokos körpanoráma nyílik a Mátrára, a Bükkre, és tiszta időben a Tátrára, de még a fővárost körbeölelő hegyekre is, a kilátó szomszédságában található korszerű turisztikai központban pedig frissítő italokkal frissíthetjük fel magunkat. Számos lehetőség közül megtekinthetjük a Kodály-kápolnát vagy az idén 80 éves Nagyszálló előkelő belső termeit, például hatalmas hallját vagy a számos érdekességet elénk táró Kodály-szobáját.
2019. április 27.
Kékes Online, Demecs Norbi
Fotó: Demecs Norbi
