Szép Ábrahám kutyatenyésztővel, a Kuvasz-Őr Nagyragadozó-Védelmi Program elindítójával beszélgettünk arról, hogyan segíti a mai gazdákat ősi magyar kutyafajtánk.
– Mi az ön által életre hívott program lényege?
Miután Magyarországon is általánossá vált a medvék és a farkasok jelenléte, egyre több jelzés érkezett a gazdáktól, hogy hatékony, ugyanakkor állatbarát megoldást keresnek a távoltartásukra. A Kuvasz-Őr Nagyragadozó-Védelmi Programban több tenyésztővel összefogva, fajtatiszta, törzskönyvezett kiskutyákat adunk ki gazdálkodóknak, s támogatjuk azok munkakutyává nevelését. Természetesen a kiskutyákat csak alapos környezettanulmány után helyezzük ki a gazdákhoz, s rendszeresen ellenőrizzük is a tartásukat. A kölykök egy évig a felajánló tenyésztő tulajdonában maradnak, így ha a gazda meggondolja magát, vagy mi látunk problémát, a kutya visszakerül a tenyésztőhöz. Szerencsére eddig nem sok példa volt erre, s el kell mondanom, hogy az ilyen esetekben soha nem a kutya a hibás. Hangsúlyozom, hogy a program célja a megelőzés, annak megakadályozása, hogy a nagyvadak kárt tegyenek a nyájban. A nyájat említem, mert többségében birkákat őriznek a kuvaszaink, de van olyan telephely, a hol lovak, bivalyok, kecskék és baromfi védelmét is biztosítják.
– Mi inspirálta még az egyedülálló kezdeményezés elindítását?
Sepsiszentgyörgyön nőttem fel, de gyermekként sok időt töltöttem a nagyszüleimnél, falun. Unokabátyám naponta ment fel lovaskocsival a hegyekbe, hogy onnan tejet hozzon le. Amilyen gyakran csak tehettem, elkísértem őt a pásztorszállásra vezető úton, mert elvarázsolt a lovak, az állatok közelsége. Emlékszem, hogy az ott élő pásztorok kuvaszai hogyan őrizték az állatokat, s bizony, még a mi szekerünket is erősen megugatták. Azonban, amikor a pásztor elfüttyentette magát, a kutyák egy szempillantás alatt visszafordultak, és gazdájuk mellett maradtak. Lenyűgöző volt a kapcsolatuk. Csodálatos állatnak tartom a kuvaszt. Nálunk, Erdővidék környékén bizony hasznát is vették ősi képességeinek, arrafelé ugyanis mindennapos vendég a farkas és a medve. Mi az évek alatt sok tapasztalatot gyűjtöttünk, megtanultuk kezelni ezt a helyzetet, együtt élni vele.
Már akkor eldöntöttem, hogy pásztor leszek, bár ezt tanítónő édesanyám és esztergályosmester édesapám nem feltétlenül támogatta. Úgy is mondhatnám, hogy kiakadtak. Végül vadgazdálkodási mérnök lettem, 4 és fél évet vadőrként is dolgoztam.
Jelenleg Albertirsán lakom, 1990-ben költöztem az anyaországba, s itt kezdtem el kuvaszokkal dolgozni. Valójában az foglalkoztatott igazán, hogy a mai, fajtatiszta kuvaszállomány egyedei is alkalmasak-e még eredeti feladatuk ellátására, az állatok őrzésére. A saját kutyáimon láttam, hogy a válasz: igen. Szerencsére a kuvasz a tenyésztés során nem veszítette el kiváló ösztöneit, s megfelelő képzéssel és felelős tartással ma is ugyanolyan hasznos társa lehet a gazdálkodóknak, mint több száz évvel ezelőtt.
– Mi a kuvasz feladata?
Hogy azt csinálja, amire született, amihez a legjobban ért: hangjával, határozott, megalkuvást nem tűrő fellépésével riassza el a vadat, és jelezze pásztornak, hogy veszélyben vannak a gondjára bízott állatok. Természetesen a mai kor vívmányaival – fény- és hangtechnikai eszközökkel, villanypásztorral – együtt a leghatékonyabb a védekezés. A program célja, hogy a folyamat során a nagyvad se sérüljön: nem megölni akarjuk a medvét vagy a farkast, csupán távol tartani.
– Mik a program eddigi eredményei és hogyan látja a jövőt?
Nagyon jó tapasztalataink vannak. Példás az összefogás a tenyésztők között, több neves kennel is ajánlott fel kölyköket. Heves megyéből ilyen például a méltán híres kápolnai Fehér-Morcos Kuvasz Kennel, ami többször volt már az év tenyészete vagy a hevesvezekényi Pusztatenki Kuvasz Kennel. A neves tenyésztők jelenleg ingyen ajánlják fel az egyébként igen értékes kölyköket azért, hogy visszakerülhessenek eredeti nyájőrző feladatkörükbe. Ez számukra is büszkeség, fejlődésük követése mindenki számára értékes tapasztalat. A gazdák arról számoltak be, hogy kevesebb konfliktusuk van a vadakkal, mióta kuvaszok őrzik a birtokot.
Nagy eredmény, hogy együttműködési megállapodás kötöttünk a Magyar Kuvasz Fajtagondozó Egyesülettel, s az ő segítségükkel a helyszínen, ingyenesen tenyészszemlézik a kutyákat. Amennyiben a kihelyezett kutyáknak fajtatiszta kölykeik születnek, úgy azokból az állattartó kettőt felajánl a programba, egyet pedig a tenyésztőnek juttat vissza.
A jövő egyik legfontosabb feladata, hogy olyan konstrukciót találjunk, ami lehetővé tenné a kölyköket felajánló tenyésztők anyagi ellentételezését, hogy kutyáikat piaci áron bocsáthassák a programba, és hogy ne kelljen sokszor hosszú hónapokat várni egy kölyökre. Úgy valószínűleg még több kuvasz tehetné azt, ami a vérében van, s még több gazda élete válna könnyebbé, biztonságosabbá.
– A kuvasszal szemben sok előítélet él. Ön hogyan jellemezné a fajtát?
Bátor és önérzetes, mint a magyar ember. Ahhoz, hogy a legjobban szolgálja a gazdáját, törődni kell vele, a kuvasz is megfelelő humánus bánásmódot, hozzáértést igényel. Tévhit, hogy ok nélkül támadó, megbízhatatlan természetű kutya. Persze rossz tartással, láncra kötéssel, agresszióval vagy elhanyagolással el lehet rontani, mint minden kutyát. A kuvasz hűséges, ragaszkodó és határozott: gazdáját, s annak vagyonát élete árán is képes megvédeni.
Erdélyben 10-15 kutya is van egy éjszakai pásztorszállás-őrző falkában. Itt, Magyarországon, a Bükki Nemzeti Park által biztosított ötsoros villanypásztor és két kuvasz teljesít egyszerre szolgálatot, sokszor terelőkutyákkal együtt.
Heves megyében Bekölcén, Mikófalván és Pétervásárán vannak nyájőrző kutyáink. Érdemes őket megtekinteni: okosak és gyönyörűek. Az én szememnek a legszebbek a világon.
Szerző: KékesOnline, Burián Orsolya
Fotó: Kuvasz-Őr facebook, Szép Ábrahám
