Egy régi homokbányát töltene fel minden évben 200 ezer tonna külföldről származó szennyvíziszappal és más hulladékokkal egy magyar cég – értesült a 24.hu. A hír kapcsán a Kékes Online elérte a cég ügyvezetőjét és a tervezett szállítási útvonalon érintett települések országgyűlési képviselőjét is.
Egy apró családi kft. fordult ezzel az üzleti ötlettel a környezetvédelmi hatóság szerepét betöltő Egri Járási Hivatalhoz. Az agrárügyi és környezetvédelmi főosztály egy előzetes vizsgálat lezárásaként úgynevezett egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatását írta elő. Ebbe az eljárásba vonták be azt a kilenc települést, amelyet közvetlenül érintene az irdatlan mennyiségű szennyvíziszap importja.
A települések polgármesterei a kormányhivatal által kiküldött közleményből tudták meg, hogy a budapesti székhelyű Midori-Öko Kft. egy Egerszólát és Egerszalók között elhelyezkedő homokbányát nézett ki magának, hogy ott Olaszországból és Szlovéniából származó iszapot tároljon és semlegesítsen.
A Midori-Öko Kft.-t egy házaspár alapította 2011-ben, de a cég azóta sem nőtte túl egy családi vállalkozás méreteit: alig néhány millió forintos forgalmat produkál évente. A kft. ennek ellenére egy nagyszabású nemzetközi üzletre kért engedélyt a zöldhatóságtól, 200 ezer tonna kommunális mellékterméket szállítana sok száz kilométerről közúton Heves megyébe. A közlemény szerint a külföldi szállítmányok nagyobb hányadát a lakossági szennyvíziszap tenné ki, de több tízezer tonna állati és növényi hulladék „kirohasztott anyaga” is érkezne a határon túlról. Az iszapot az egerszalóki termálforrásoktól alig néhány kilométerre lévő bányában kevernék össze mésszel és homokkal, hogy talajjavító anyagot állítsanak elő belőle – eddig a 24.hu információi.
A Kékes Online az interneten fellelhető ügyiratokban található elérhetőségek alapján ma délután elérte a beruházást tervező cég ügyvezetőjét, Jakusch Pált. A cégvezető telefonos megkeresésünkre elmondta, kérdéseinket majd feltehetjük a jövő hét keddi lakossági fórumon, ott mindenkinek választ adnak. Azt azért elárulta, hogy álláspontja szerint eddig a szabályozásoknak megfelelően folytattak le minden engedélyezési eljárást, jelenleg várnak a hatóságok döntésére. Arra a kérdésünkre, milyen hatással számolnak a 200 ezer tonna szennyvíziszap közúti szállítása miatt, azt a választ kaptuk, hogy szükség esetén alternatív szállítási módot, illetve más útvonalakat is keresnek. Úgy gondoljuk, a budapesti székhelyű cég ügyvezetőjének sem árultunk el nagy titkot azzal, hogy a tervezett helyszín környezete nem bővelkedik vasúti sínpárokban, illetve minden közúti lehetőség számos településen át vezet. Jakusch Pál úgy fogalmazott, keresik majd a megoldást.
Megkerestük a jelenleg tervezett útvonal által érintett települések országgyűlési képviselőjét is kérdéseinkkel. Érdeklődésünkre Horváth László (Fidesz-KDNP) igen sarkos állásfoglalásának adott hangot: „Nem leszünk más országok szemetese és pöcegödre!” Mint elmondta, már értesült a tervezett beruházásról, de elképzelhetetlennek tartja, hogy a Tarna-menti települések biztonsága, az útmenti lakóházak és az utak állapota ilyen kockázatnak legyen kitéve. „Ezek az utak a települések központjain keresztül haladnak át, intézmények, iskolák, boltok mellett, elképzelhetetlennek tartom, hogy ilyen veszélynek tegyük ki az itt élő több mint 13 ezer embert.” – hangsúlyozta a képviselő. Álláspontja szerint az évi 200 ezer tonna szennyvíz legalább 10 ezer kamion áthaladását jelentené Kápolna, Aldebrő, Feldebrő, Tófalu, Verpelét, de útvonaltól függően akár Kál, Kompolt vagy Tarnaszentmária is érintett lehet. A képviselő szerint az érintett településeken ekkora terhelés elviselhetetlen és nem tolerálható. Úgy fogalmazott, mindent meg fog tenni azért, hogy a hatósági eljárások során, a környezetterhelési veszélyek mellett a szállítási terheléssel kapcsolatos érveket is a kellő súllyal mérlegeljék.
A május 14-ei, egerszóláti lakossági fórumról a Kékes Online is beszámol olvasóinak.
2019. május 10.
Kékes Online
Fotó: illusztráció, pixabay.com
