Az agrárium eredményeit és jelentőségét taglaló káli konzultáció házigazdája Morvai János, Kál polgármestere és Horváth László, a térség országgyűlési képviselője volt.
Az országos konzultációs sorozat káli állomásán Horváth László köszöntőjében kiemelte: a közelgő európai uniós választás különösen nagy jelentőségű, mert meghatározza, hogy a hazai gazdatársadalom milyen támogatásokkal számolhat a következő 7 évben. Az új uniós költségvetési ciklusban is meg kell küzdeni az igazunkért, s most ráadásul egy rendhagyóan feszült helyzetben kell védeni a nemzeti érdekeinket, és túlélésünk érdekében felvállalni a konfliktusokat.
A korábbi uniós választásokkal ellentétben – melyeket nem övezett túl magas érdeklődés – a május 26-ai voksolás esetében nem a megszokott tét: hamarosan nemcsak képviselőket, hanem jövőt is választunk a gyermekeinknek és az unokáinknak. Az EP választás fő témája a migráció, vagyis az a kihívás, mely néhány éve megjelent Európa határainál, valamint a tagországokon belül is, s kézzelfogható valósággá tette, hogy keresztény értékeink, életformánk közvetlen veszélyben vannak. A kultúránkat támadások érik, s ha nem cselekszünk az általunk ismert Európa rövid időn belül átadhatja a helyét egy egészen más, erőszakos, harcias kultúrának. Európa önvédelmi képessége – ha úgy teszik az immunrendszere – rendkívüli mértékben meggyengült. Mi olyan Európát szeretnénk – mondta a képviselő –, ami saját maga képes alakítani a jövőjét, hogy ne mások döntsenek helyettünk. Hiszünk Magyarország megerősödésében, de igazán sikeresek csak egy erős, nemzetállamokon alapuló unióban lehetünk, egy olyanban, ami nem adja fel az azonosságát, a lényegét, s nem adja meg magát a fenyegető árnak.
A múlt században minden nagyhatalomnak érdekében állt, hogy a közép-európai paraszti társadalmat felszámolja, mert az ellenállt a kommunista és a liberális hegemóniának is. Úgy tűnik, ez megismétlődik, megint útban van az agrárium, s a pénzt inkább az illegálisan ide érkező bevándorlók ellátására költenék. Fontos, hogy május 26-án olyan erőkre szavazzunk, akik Magyarországot képviselik Brüsszelben és nem pedig Brüsszelt Magyarországon – fogalmazott Horváth László.
Jakab István előadásában kiemelte: jelenleg értékválasztás zajlik a kontinensen, most dőlhet el, hogy egy egyesült államrendszer alakul ki vagy sikerül megtartanunk hitünket, nemzeti identitásunkat, szokásainkat, s egymás akaratát és érdekeit tisztelve építkezünk tovább.
A MAGOSZ elnöke a 2010 óta eltelt időszakkal kapcsolatban kifejtette: 9 éve pénzügyi összeomlás előtt állt a gazdaság, ám mára ez a helyzet jelentős fordulatot vett: visszafizettük az IMF hitelt, és 5%-os növekedés mellett 2,5%-on tartjuk a költségvetési hiányt.
Az Európai Unióban a következő pénzügyi ciklusra vonatkozó közös agrárpolitika tervezését folyamatosan figyelik, s aggasztónak találják, hogy a jelenlegi tervek szerint csupán 324 milliárd euró az agrártámogatás mértéke, míg az előző 7 éves periódusban 388 milliárd eurót fordítottak erre.
A brüsszeli döntéshozók úgy gondolták, hogy a gazdák versenyképességét szolgáló forrásokat átcsoportosítják az illegális menekültek számára. Amennyiben ez az elképzelés megvalósul, annak hatása lesz a mi életünkre is: áremelkedések jöhetnek, csökkenhet a mezőgazdaságban dolgozók száma, s beszűkülhet a piac is.
A MAGOSZ és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) petíciót indított a gazdák, a magyar agrárgazdaság és a magyar termőföld védelme érdekében, melyet eddig 188 ezren írtak alá. A kezdeményezés kimondja: a tervek veszélyeztetik a magyar gazdák jövedelmét és versenyképességét, valamint a szektorban dolgozó munkavállalók megélhetését. Jelenleg a magyar mezőgazdaság Európa egyik leggyorsabban fejlődő agráriuma, Magyarország gazdaságának egyik húzóágazata. A támogatások tervezett átcsoportosítása ellenkezik nemcsak a gazdák, hanem az egész ország érdekeivel. Az aláírásokat május 17-éig gyűjtik, s majd átadják az EU újonnan megválasztott vezetőinek. A támogató nyilatkozatot még néhány napig ide kattintva lehet aláírni.
A magyar agrárszektor eddig minden uniós támogatást sikeresen lehívott, az agrárkamara kellő szakmaisággal végzi szolgálatát, folyik az egységes kérelmek beadása, fejlődik az infrastruktúra, működik a falugazdász-rendszer.
Jakab István összegzésként elmondta: a mezőgazdaság fellendítéséért Magyarország Kormánya 2010-ben szövetséget kötött a gazdatársadalommal és a szakmai szervezetekkel, melynek eredményeként az elmúlt években az ágazat teljesítménye folyamatosan növekedett. Ehhez hozzájárult az is, hogy a költségvetés agrártámogatásra fordított összege évről évre emelkedett, sikeres a Vidékfejlesztési Program, bővülnek az öntözési lehetőségek, s számos élelmiszer áfája csökkent 5%-ra. Fontos, hogy Magyarország kiáll a gmo-mentes mezőgazdaságért, védve ezzel az emberek egészségét, a biológiai sokszínűséget és a hagyományos mezőgazdasági termelést.
Magyarország Kormánya emellett kiáll a kettős mérce eltörléséért, miszerint a nyugati országokban jobb minőségű termékeket forgalmazhatnak a multik, mint nálunk, illetve tőlünk keletre. Szerencsére ma már országszerte egyre több új termelői piacon juthatunk egészséges, biztonságos és friss hazai élelmiszerhez, térségünkben is több ilyen közösségi tér piac újul meg, illetve épül. 2018 májusára kiépült a jégkármérséklő-rendszer, így egy év alatt harmadára csökkent a jégesőkár-bejelentéssel érintett területek nagysága – hangzott el a fórumon.
2019. május 12.
Kékes Online, Burián Orsolya
Fotó: Gál Gábor
