Immár nyolc éve, hogy először rendezték meg a Siroki vár napját októberben, melynek dátuma nem véletlen. Guthi Országh Kristóf, a vár utolsó jelentős tulajdonosa 1567 októberében hunyt el. A program remek lehetőséget kínál arra, hogy megismerjük a vár legendái mellett történetét is, barangoljunk a vár alatti barlangokban.
Réges-régen Tündérország királya volt Darnó király, akinek birodalma csupa jóság és szépség volt. Vára a róla lenevezett Darnóhegyen állt, félig föld alatt, félig felette. Messziről nézve a külseje puszta volt, belseje azonban szemkápráztatóan szép. Az öreg király hosszú haját és szakállát megőszítette a bánat, mióta Attila csalfa módon elszerette feleségét. Aranyhajú leányában találta meg egyetlen vigaszát. A szépséges Tarnának szigorúan megparancsolta, hogy a halandó embereket kerülje, nehogy úgy járjon, mint az anyja. Megesküdött az öreg Darnó király, ha idegen közeledik lányhoz, halálnak halálával hal meg. Egyszer a Tiszánál nagy csata zajlott, messzi földről érkezett nép került szomszédságba Tündérországgal. Tarna kíváncsi volt, gondolt egyet, láthatatlanná téve magát bejárta a szomszéd nép vidékét, míg egy napon Szarvaskőnél egy deli, szép vitézt pillantott meg, aki íjjal és nyíllal vadászott. Tarna aranyszarvassá változott és a vadászt maga után csalogatta egészen Tündérország határáig. Itt ismét átváltozott tündérleánnyá, és izgalomtól reszketve megállt. Az ifjú vadász szelíd és illemtudó volt. Elmondta ő Bodony, a Mátra urának hetedik gyermeke. Egy szempillantás alatt egymásba szerettek, ám ekkor mennydörgéssel megjelent Darnó király és keresztüllőtte íjával a szerelmesek szívét. Az öreg Darnó király később aztán mélyen megbánta tettét, Tündérország szomorú hely lett, a tündérek elköltöztek, csak az öreg Darnó király maradt ott, aki egyfolytában azt mondogatja „sírok, sírok”… hát így lett e hely neve Sirok.
Mint minden legendának, ennek is van valóságos alapja, hiszen a Tarna szeli ketté Sirokot, Bodony aprócska, ám annál szebb zsákfalu Parád felett.
Egy másik legenda szerint a várat Mátyás király adta Guthi Országh Mihály nádornak, aki unokaöccsére, Kompolti Imrére hagyta. Amikor Imre meghalt, az épület a lányára szállt, Gizellára. Gizella távolról sem volt egy elkényeztetett királylány. A Vörös démonként emlegetett nő sose mosolygott, mindig kemény volt, és a fegyverrel valamint a halállal is imádott kacérkodni. A mendemondák szerint sose volt szerelmes, egészen addig, amíg egy éjszaka hét vitéz nem jelent meg a várnál. A legények szállást kértek Gizellától, aki beengedte őket. Ahogy az lenni szokott, mind a hét vitéz beleszeretett a vár úrnőjébe, de ő csak az egyikük iránt táplált gyengéd érzelmeket. Ám a szerelem nem teljesedett be, ugyanis egy éjszaka a kellően részeg legények egymásnak estek, mert meg voltak győződve róla, hogy ha „csak egy maradhat” alapon párbajoznak, akkor az egyetlen életben maradté lesz Gizella. A vitézek tévedtek, ugyanis, amikor meghalt az a legény is, akihez Gizella vonzódott, a nő leszúrta az utolsónak maradt vitézt, majd önmagával is végzett oly módon, hogy a vár legmagasabb bástyájáról vetette magát a mélybe. Állítólag Gizella szelleme azóta is megjelenik éjszakánként Sirok vára felett, karcsú, fehér árnyként, ahogy a hét vitéz alakja is.
Sirok a Mátra keleti határán és a Bükk felé nyúló dombvidék szélén fekszik. A dél felé tartó Tarna völgye itt összeszűkül, majd kiszélesedik. Valószínűleg erről kapta szláv eredetű nevét – a sirok szó jelentése széles – a település, vagyis inkább a vár, amely a dombvidék altalaját alkotó és itt a felszínre került riolittufa hegyre épült. A honfoglalás után a Mátra vidékét az Aba nemzetség uralja. Az ezt követő századokban úgy ismerkedünk meg nevével, mint a kabar eredetű Aba nemzetség egyik birtokközpontjával. A név akkor csak a várra vonatkozott, magát a települést Sirok-aljának nevezték. A község későbbi eredetű, mint a vár, mert a várat a régi feljegyzések először 1267-ben említik, míg a község első írásos említése 1302-ben történik Sirák névalakban, később 1389-ben nevezik meg egy oklevélben. A falu 1426-ban és később 1454-ben Villa Sirokallya néven fordul elő. Sirok a XV. század második felében már városi jelleggel bír, ahol vámszedő hely is volt. A vár legjelentősebb tulajdonosa az 1500-as évek közepén Országh Kristóf, Nógrád megye főispánja és országbíró is egyben, akinek kedvelt tartózkodási helye volt Sirok. Ide hozza ifjú feleségét is, Zrínyi Ilonát, a szigetvári hős leányát. Ekkoriban növekszik meg különösen a vár katonai jelentősége. Az 1555. évi gönci részleges országgyűlés elrendelte a várak megerősítését. Országh Kristóf ezért 1561-ben megerősíti a felső várat, megépíti az ó-olasz bástyát és az alsó-várat, az őrséget pedig 100 lovasra egészíti ki. Így megerősítve a várat, Sirok is beépül a végvári rendszerbe, mint Eger legerősebb, legjelentősebb elővára Cserép és Szarvaskő mellett. A siroki várnak különösen nagy jelentősége volt, mivel a hódoltság peremvonalán állt. Országh Kristóf halálával 1567-ben kihalt a család fiúága, az új tulajdonos azonban elhanyagolja a várat. Amikor Eger vára 1596. október 14-én török kézre kerül, a siroki várat még nem támadják meg. Az október 26-án bekövetkezett mezőkeresztesi csatavesztés azonban megpecsételi Sirok sorsát. Jelentős török sereg közeledik Sirok felé Ali és Ahmed basák vezetésével, minek hírére az őrség Kátay Benedek és Helmeczy János várnagyok vezetésével elhagyja a várat, s a törökök így kardcsapás nélkül foglalták el azt. Hatvanhoz, Egerhez hasonlóan a siroki vár is katonai objektum lett. A török megerősíti az alsó várat, és új bástyákat húz, a falakat felmagasítja. Az építkezéshez a köveket a környékbeli lakatlan és elpusztult falvak templomaiból hordatja fel. A vár 1687-es ostrom alá vételéről szinte semmilyen adattal nem rendelkezünk. A töröktől elhagyott vár a kincstár rendelkezése alá került. Rendbe hozatták a szomszédos községek lakosainak ingyen munkájával, és császári őrséggel őrizték. A Rákóczi szabadságharc idején a várat állandóan 100 lovas védte, míg Orczy István befolyására 1709-ben fel nem adták a felkelők. A szabadságharc bukása után a várat még rövid ideig meghagyták, de a haditanács elvben már hozzájárult annak lerombolásához. Doria császári tábornok már ekkor elvégezteti az első robbantásokat, és 1713-ban a többi magyar várral együtt végleg lerombolják. A falak leomlanak, a kazamaták összedőlnek, eltűnnek a falak magasítására mélyített árkok, a törmelék több méter magasan feltölti a várudvart. A falu életét, sorsát meghatározó szerepe véglegesen megszűnt.
A várat 1994-ben nyilvánították a nemzeti örökség részévé. A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága 2009-ben nyújtott be pályázatot az alsóvár rekonstrukciójára. A 365 millió forintos európai uniós támogatással megvalósult rekonstrukció befejeztével az alsóvár ünnepélyes átadása 2012. szeptember 30-án történt, ezt követően vehették birtokba a látogatók a megszépült várat. Jelenleg a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság a vár működtetője.
A vár alatti parkolóban lévő völgykaputól mintegy 15 perces emelkedő vár a látogatóra. Az alsóvárba felvonóhídon léphetünk be. A környezetbe illeszkedő teraszokról a Mátra tömbje tárul szemünk elé, míg másik irányban a Bükk panorámájában gyönyörködhetünk. A megerősített falak mentén immár biztonságosan lehet sétálni, ahogyan lépcsősor vezet az alsóvárból a felsőbe, a korábbi, meredek sziklafolyosó mentén. A kiállítótérben a vár múltja elevenedik meg, a földszinti részen a török kor tárgyi emlékeivel. A kiállítás emeleti részén metszeteken, maketten mutatják be a vár történetét.
A szombati Siroki vár napja program visszatérő elem a vár programkínálatában. Ezen a napon délelőtt 10 órától középkori játszóház várja a látogatókat, ennek részeként középkori fegyverek és ügyességi játékok bemutatója is lesz. A nap során érdekes gyógynövény-ismereti előadás is várja az érdeklődőket.
2019. október 7.
Kápolnai Nagy Ágnes
Kiemelt fotó: Cízmer Tamás
