Fáy Zoltán, a Gyöngyösi Ferences Könyvtár vezetője egy hónappal ezelőtt érdekes és színes előadása a ferences rendről és a gyöngyösi kolostorról már előrevetítette, hogy a soron következő, a könyvtárról szóló előadása is hasonlóan izgalmas lesz.

A gyöngyösi Ferences könyvtár az ország legrégebbi, a középkor óta megszakítások nélkül működő könyvtára, így története különösen érdekes. Fáy Zoltán bevezetőjében feltette azt a kérdést, vajon hogyan alakult ki a könyvtár, ha maga Szent Ferenc nem tartotta helyesnek a könyvek birtoklását? A választ is rögtön megkapták a jelenlévők, prédikálni viszont kellett, ez pedig könyvek nélkül nehezen ment volna. Az arany középút bizonyult itt is időtállónak, a könyveket használatra kapták a szerzetesek. Ha a tartományfőnök könyvet talált valakinél, azt elkobozhatta. Ezzel szemben lehetősége volt a szerzeteseknek, hogy a kolostor könyveit használatba kapják. Ezt igazolják a bejegyzések is a könyvekben: „ad usum”, azaz használatra. Az előadás részeként látható volt a képeken, hogy a könyveket leláncolták, így nem lehetett elvinni azokat. Érdekesség, hogy a könyveket általában fektetve tartották, amelyeket azonban állítva, ott sem a gerince nézett kifelé.

A könyvtár legféltettebb kincse a Schöffer-Fust Biblia, amely az ország legrégebbi, teljes nyomtatott bibliája, 1462-ben született. Ennek kapcsán érdekes adalékot tudtak meg a hallgatók. Gutenberg nyomdája igen lassan készült az első 42 soros első bibliával. Tőkéje nem lévén kölcsönt vett fel Fust úrtól, amit azonban nem tudott visszaadni. A kölcsönadó egyre türelmetlenebbül várta vissza pénzét. Gutenberg féltette a nyomtatás titkát, a szétszedhető betűkészletet, így segédeitől titoktartást követelt, hogy nem adhatják ki tudását. A kölcsönadó cselhez folyamodott, Gutenberg legjobb tanítványának Schöffernek felajánlotta, hogy hozzáadja a lányát. Így jött létre a világ második nyomtatott bibliája, azonban a nyomda hosszú életet nem élt meg, mert leégett.

Az első nyomtatott könyvek kapcsán felmerül a kérdés, hogyan készültek és miért nevezzük őket kódexnek? A kódex a latin fatábla szóból származik, deszkalapok közé fogták a lapokat, a deszkákat díszítették olyan módon, hogy bőrt vonták rá, a nedves bőrbe arany nyomásos díszítést tettek. Megfogalmazódik a kérdés, vajon Gyöngyösön volt-e kódexmásoló műhely? Erre nincsenek egyértelmű bizonyítékok, viszont praktikus lehetett, ha helyben tudtak másolni.

Másolt kódex

A könyvtár jelenlegi állománya 243 ősnyomtatványt, 96 antikvát és 1200 kötetet tartalmaz. Érdekesség, hogy a könyvtár első katalógusa 1613-1620 között készült, ebben 239 könyvet soroltak fel. Majd kétszáz évvel később, 1808-ban készült a második katalógus. A könyvtár több tűzvészt is átvészelt, így az 1526. évit, akkor a sekrestye közelében volt. Az 1904-es tűzvészben a könyvtár teteje égett le, de pontos adatok nincsenek arról, milyen kárt szenvedett ekkor.

A gyöngyösi könyvtár ékének számító biblia hosszú évtizedekig rejtve volt mindenki elől. Amikor 1950 nyarán államosították a rendházat is, az államosítás elől Oberten Odiló utasítására nagy értékű könyveket falaztak el, köztük ezt a bibliát is. Amikor 1998-ban az elfalazott lépcsőfeljáróban több más értékkel együtt megtalálták ezt is, szinte hihetetlen, de épen került elő. A lépcsőfeljáró ma is látható az érdeklődők számára.

Az államosítást követően hat különböző intézmény költözött az épületbe, az 1526 előtti levéltár anyaga Egerbe került. 1977-ben költözhetett vissza a könyvtár, 1990-ben pedig visszatértek a ferencesek is a régi falak közé. A könyvtár ünnepélyes megnyitója 1979-ben volt, a könyvtár vezetője Dr. Misóczki Lajos lett. Személye azért érdekes, mert, mint utóbb kiderült, az elfalazott lépcsőfeljáróban hosszú ideig áztak a könyvek, köztük a legértékesebb kódex is. Történt ugyanis, hogy a templom oratóriumában észlelték, valahol csőtörés van, ám ezzel nem igazán foglalkoztak a hivatalos szervek, ide-oda tologatták az iratokat, illetékesség hiányában. Végül Misóczki professzor írt egy dörgedelmes levelet, hogy a középkori szocialista kultúrkincs veszélyben van, így rögvest megoldást talált a csőtörés ügye. Tegyük hozzá, maga a kifejezés, középkori szocialista kultúrkincs, meglehetősen érdekes, ám tekintve, hogy valóban középkori értéket államosítottak, így helytálló az összetétel, mindenesetre kellő humorérzékre vall.

Fáy Zoltán elmondta, a régi kódexek iránti érdeklődés nyomán pár évvel ezelőtt Ferenc regulájának kódexmásolatát korhű azonos technikákkal elkészítették Gyöngyösön. Ez nem volt olyan egyszerű, mert kiderült, pergament például Franciaországból tudtak csak beszerezni. Itt adalékként elhangzott az is, vajon milyen tollal írtak a szerzetesek. A lúdtoll volt a legismertebb, ám ha meredeken vágták meg, akkor szögletesebb betűket rajzolhattak. Ezt a másolatot kézbe is vehették az előadás résztvevői.

Az előadást követően pár nappal az érdeklődők Fáy Zoltán vezetésével megnézhették a Ferences templomot és a könyvtárat. A templomban felmerült a mai napig legizgalmasabb kérdés, vajon tényleg itt nyugszik-e a Rákóczi szabadságharc legendás tábornoka, Vak Bottyán generális? Egy bizonyos, erre utal, hogy írásos nyoma maradt annak, a tábornok özvegye komoly pénzadományt adott a ferenceseknek a temetés költségeire. A templom érdekessége – ami szintén az 1998-as feltáráskor került elő – a kő gyóntatófülke. Ennek mélyedésében halvány folt látszik, melyről Fáy Zoltán a restauráláskor jelezte, nem kellene azt lefesteni, hiszen vélhetően az egykori ferencesek lenyomata, akik gyóntatás közben a fejüket a falnak támaszthatták. A templomból a könyvtár felé az elfalazott lépcsőfeljárót is látták az érdeklődők, majd a könyvtárba vezetett az út. Annak mostani kiállítása a temetkezési szokásokat mutatja be a középkortól kezdve. A kiállított írásos emlékek között látható volt az a számadáskönyv is, mely Bottyán temetésének írásos dokumentuma 1709-ből. A bő másfél órás séta során a látogatók bepillantottak a kolostor udvarába, a quadrumba is.

Fáy Zoltán áprilisi előadásában a gyógyító ferencesekről mesél majd a gyöngyösi Vachott Sándor könyvtárban.

 

2020. március 9.

Fotó és szöveg: Kápolnai Nagy Ágnes