Forrás: Természetjáró.hu

A Mátrába tervezett túrák, kirándulások alkalmával szinte biztos, hogy legalább egyszer mindenki bakancslistájára felkerül Galyatető nemrégiben felújított kilátója. A 1000 méteres tengerszint feletti magasságból lenyűgöző panorámát kínáló torony az egyik legmodernebb építészeti technikának nyomait őrzi, 30 méter magas, külső lépcsősorral ellátott, különleges szálláshelyként is szolgál. A Galya-kilátó azonban nem volt mindig ilyen magas, termek sem voltak benne, sőt, még a neve is egészen más volt. Hogy mi is hazánk egyik legismertebb kilátójának története, annak következő cikkünkben járunk utána.

A Mátra Trianon után

1920. június 4-én, a Trianoni Békeszerződés értelmében Magyarország területeinek kétharmadát, így magashegységeinek mindegyikét is elveszítette. Maradt nekünk a trianoni határon belül többek közül a hegyvidéki túrázásra is alkalmas Mecsek, a Börzsöny, a Zemplén, a Bükk és természetesen a Mátra. Alábbi helyszínek a gyászos időpont előtt is keresettek voltak lokálisan, ám az elcsatolásokat követően váltak országosan ismertté és kedvelt üdülőhelyekké, illetve túrahelyszínekké. Bár a Mátra turizmusa az 1887 májusában megalakult Mátra Egylet összefogásának és munkájának köszönhetően már az I. világháború előtt megindult, sőt, komoly fejlesztések is zajlottak a térségben, a nagy áttörést mégiscsak Trianon hozta, ugyanis ettől kezdve vált a hegység tömegesen ismertté. Panziók és üdülők épültek, sípályákat létesítettek, forrásokat foglaltak, utakat és turistaházakat építettek, turistajelzéseket festettek, emlékműveket hoztak létre, és persze kilátótornyokat is emeltek.

Péter-hegyese

Az 1930-as évektől Galyatető is fejlődésnek indult. Sokan fedezték fel számos előnyét és kiváló adottságait: igazoltan nyugtató hatású klímáját és az ország más területétől jóval nyugodtabb, kiegyenlítettebb időjárási viszonyait, kiváló fekvését, káprázatos panorámát kínáló hegyoldalait és gazdag szabadidős lehetőségeit, a természetjárást vagy a sportokat. A turizmus előrehaladásának egyik mérföldköve az volt Galyatetőn, hogy 1934-ben megépítették a 17 méter magas, kemény mátrai andezitből készült zömök, egyszerű négyzet alakú kilátótornyot a Nagy-Galya asztalszerű csúcsának 960 méter magas keleti csücskén. Nevének pontos eredte nem ismert, csupán legendák, illetve mesék keringenek róla. A csúcs (ezáltal maga a torony is) nevét kaphatta akár egy korábban itt tevékenykedő erdészről (régebben gyakran neveztek el erdei helyszíneket erdészekről, erdei munkásokról, erdőbirtokosokról, vagy arra járó ismertebb, fontosabb emberekről), vagy akár egy itt elhunyt személyről, de ismert egy olyan legenda is, mely úgy tartja, hogy pont június 29-én, Péter és Pál napján szentelték fel – eszerint innen eredhet a torony és a 960 méter magas csúcs neve: Péter-hegyese. Régebbi visszaemlékezések szerint a kilátót nevezték Péterke-hegyesének, Péterke tornyának, Tátralátónak, illetve Andezit-kilátónak is.

A felújítás

Az évtizedek során bár a kilátó masszív váza nem, bizonyos elemei, például a belső vaslépcső, a korlátok vagy az ablakok ideje lejárt – elhasználódtak, megrongálódtak, így a torony életveszélyessé, használhatatlanná vált, továbbá az objektumot körbeölelő fák is túlnőttek a kilátó magasságán, így már csak észak felé, Mátraalmás és a Tátra irányába nyújtott minimális szabad kilátást.

A szükségszerű felújítást 2013-ban kezdték meg, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem oktatói, Kovács Csaba és Vass-Eysen Áron tervei alapján. Az eredetileg 17 méter magas andezit tornyot még 13 méterrel magasították meg, így a 990 méteres tengerszint feletti magasságban lévő, 30 méteres torony tetejéről napjainkban káprázatos, 360 fokos körpanoráma nyílik a Mátrára és környékére. A kilátó újonnan épített látszóbeton burkolatú részében 3 bivakszállás kapott helyet, mely az elszánt túrázóknak kínál izgalmas élményeket. A lépcsősor a kilátó külső oldalán került kialakításra, kétoldalú feljárattal a felfelé, és lefelé haladók számára egyaránt, a lépcsősort biztonságos drótháló védi, melyen nagy, ezüstösen csillogó betűkkel olvashatjuk: Országos Kéktúra – ugyanis a Galya-kilátó része a híres Nagy Kék útnak, tetején bélyegző is található. A megmagasított tornyot a szomszédságában fekvő Turistacentrummal együtt 2015 őszén adták át.

A megmagasított Galya-kilátó

A panoráma

A felújított kilátó közel 1000 méteres tengerszint feletti magasságán található kilátóteraszáról sokak véleménye szerint az ország egyik legszebb körpanorámája nyílik. Valóban érdemes megmászni a lépcsőfokokat, ugyanis a látvány magáért beszél. Északra a Mátra lábánál húzódó települések háztetői bukkannak fel, köztük Bátonyterenye, Maconka, Mátraalmás, Szuha, Mátramindszent, Erdőkövesd, Mátranovák, Mátraszele, Nemti, Mátraterenye, Kazár, Pétervására és még sorolhatnánk.

A Nógrádi-medencén túl a Karancs és a Medves-fennsík magasodik a trianoni határ vonalával, azon túl pedig a Szlovákia területe, a Felvidék, tiszta időben pedig az Alacsony– és a Magas-Tátra csipkézett csúcsai is láthatóak. Északkeleti irányban a Heves-Borsodi-dombság erdeit, míg kelet felé a Parádi-medence településeit pillanthatjuk meg, Parádot, Bodonyt, Parádfürdőt, Recsket, Mátraderecskét, Sirokot és Bükkszéket, valamit a Bükk-fennsík platója is tökéletesen látszik, még a Parádi-medence felett az Alföld észak felé kúszó szelete is felbukkan.

A Parádi-medence és a Bükk

Tekintetünket délkelet, majd dél felé fordítva a Mátra hullámvasút szerű keleti gerince, s annak izzasztó csúcsai tárulnak szemünk elé, és természetesen az ország legmagasabb pontja, az 1014 m magas Kékestető a TV-toronnyal. A Mátra-nyeregben feltűnik a Csór-hegy és a Csórréti-víztározó, délebbre a Sástói-kilátó tornya, a Sár-hegy és Gyöngyös, továbbá a végeláthatatlan Alföld, a Mátrához legközelebb eső területével, a Jászsággal. Szemünket délnyugat felé tovább vezetve az Alföld síkjából először a Gödöllői-dombság vidéke emelkedik ki, majd nyugat felé továbbtekintve felbukkannak a Budai-hegyek. Nyugat felé pillantva természetesen a Mátrabérc hosszúkás gerince húzódik, legtávolabb a Muzslával és a Nyikommal, közelebb a Mátra-fennsík részeivel, Piszkés-tetővel,a  Lengyendi-Galyával, a Galya-várral és a 964 m magas Galya-tetővel. Északnyugat irányába, a Galyavár meredek letörése mögött pedig még a Cserhát legészakibb dombjai is feltűnnek. A panorámát természetesen élőben, saját szemünkkel érdemes megcsodálni, garantáljuk, hogy nem fog csalódni, aki megmássza a Galya-, hajdani nevén a Péter-hegyese kilátót.

2020. június 29.

Demecs Norbi