Ritka légköroptikai fényjelenség, úgynevezett glória volt látható hazánk legmagasabb pontján, Kékestetőn, az Európa több medencéjét, így a Magyarországnak otthont adó Kárpát-medencét is beborító hidegpárna jelenség következtében.
A misztikus természeti jelenséget a dajkamesékben csak hegyi kísértetnek emelgetik, mely hozhat áldást, de balszerencsét is szemlélőjére. Rossz ómen vagy égi csoda? Összegyűjtöttük a babonák és tudományos magyarázatok halmazát, íme, minden érdekesség, amit a glóriáról tudni kell.
A felhőtengerből kiemelkedő szigetek
A Kárpát-medencét is uraló november végi hidegpárna miatt hazánk lakóinak ismét mellőznie kell a napsütést. A hullámzó felhőtengerből többnyire csak hazánk legmagasabb pontjai, a Bükk platója és a Mátra vulkanikus eredetű csúcsai, a Galya- és a Kékes emelkedik ki.
A sűrű köd körülbelül 900 méteres tengerszint feletti magasságban nyaldossa a hegyek oldalát, zúzmarás köntösbe öltöztetve a tájat, míg az ennél magasabban fekvő területeken szikrázó napsütés uralkodik. A hidegpárna felett, körülbelül 160 kilométer távolságban jól látszanak ebben az esetben a Magas-Tátra csúcsai is, melyeket Kékestetőről, az Északi-sípálya felső szakaszának tisztásáról lehet megfigyelni.
A glória, avagy a hegyek kísértete
A glória nem más, mint a Nappal ellentétes oldalon megfigyelhető légköroptikai jelenség. Viszonylag ritka jelenségnek számít, s megpillantásának kulcsa nagyrészt a szerencsén múlik: jókor kell jó helyen lenni. Akkor látható, ha az észlelő árnyéka egy, a Nappal ellentétes irányban lévő felhőre, vagy ködrétegre vetül, ez lehet hegységekben vagy repülőgépen is. Az árnyék körül ilyenkor színes gyűrűk jelennek meg. Közülük a legbelső ív kékes, ezt zöld, sárga, majd vörös ívek veszik körül, hasonlóan a szivárvány esetében.
A glóriára is igaz, hogy a sávok szélessége és intenzitása a ködöt alkotó cseppek méretétől függ. A gyűrűk egymás után többször megismétlődhetnek. A glória színes körei a nappal ellentétes, úgynevezett antiszoláris pont körül jelennek meg. E pontra vetül a megfigyelő árnyéka is, amely főleg akkor látványos, ha a jelenséget előidéző felhő/köd némileg távolabb van a megfigyelési ponttól.
A glória közepén megjelenő sejtelmes árnyékot nevezi a népnyelv hegyi kísértetnek. Az árnyék azonban nem feltétlenül csak emberé lehet: egy nagyobb tárgy, épület, hegy árnyéka is megfigyelhető a jelenség középpontjában.
Áldás vagy átok?
„A légköroptikai jelenség neve a németországi Harz-hegységben lévő Brocken-hegyről származik, ahol a feljegyzések szerint első alkalommal megfigyelték azt. Az összeesküvés elméletek és a paranormális jelenségek hívei hisznek abban, hogy a Brocken-hegyi kísértet látványa átkot jelent a megfigyelőre nézve – hitük szerint az önmagát szivárványszínű glóriában megpillantó személy a hegyekben fog meghalni. Ezt a babonát a két világháború közötti évek egyik legnagyobb lengyel hegymászója, a kritikus és újságíró, Jan Alfred Szczepański találta ki majd népszerűsítette a turisták tömegei előtt, akik látták ezt a jelenséget. Természetesen egyetlen tanulmány sem készült arra nézve, hányan veszítették életüket a hegyek között azok közül, akik látták a ködkísértetet. A babona szerint az átok csak akkor szűnik meg, ha háromszor egymás után sikerül megpillantani a Brocken-hegyi kísértetet” – olvasható egy internetes forrásban.
Az egyik legkeresettebb természeti téma
A természet-imádók és fotósok körében az egyik legkeresettebb témának számít a glória. Napjaink fejlődő technikájának köszönhetően már számos olyan téma válik elérhetővé sokak számára, amely évekkel, évtizedekkel ezelőtt még komoly értéknek, egyedülálló sikernek számított. A hegyi kísértet azonban mindmáig az egyik legvadászottabb természetfotó-témát képzi, ugyanis a ritka jelenség lencsevégre kapásához valóban jó időzítésre, szerencsére van szükség ahhoz, hogy a fent említett körülmények együttesen adottak legyenek, s a fotós elkészíthesse áhított természeti képét. Ráadásul, ha minden feltétel jelen van, akkor is fürgének kell lenni, hiszen megesik, hogy a színpompás ívek mindössze csak néhány másodperig mutatkoznak. Ez a különleges légköri fényjelenség, azaz fotometeor elsősorban ősszel, kora télen észlelhető, nyáron csak a magashegységekben, vagy repülőn utazva látható.
2020. november 27.
Demecs Norbi
