Magyarország területének egészét több ezer kilométernyi jelzett turistaút hálózza be, melyek közül a legtöbbet a Balaton-felvidéken és a Bakonyban, a Mecsekben, a Börzsönyben, a Dunazug-hegységben, valamint természetesen a térségünket lefedő két hatalmas kiterjedésű hegységben, a Mátrában és a Bükkben találjuk.
A szabadon látogatható természeti területeket – erdőket, mezőket, fennsíkokat, gerinceket, völgyeket – átszelő jelzések egy jól értelmezhető, évtizedek óta létező precíz rendszer részei, melyben minden formának és színnek megvan a jelentése. Eme jelzésrendszer szabványát korszerűsítette most a Magyar Természetjáró Szövetség csapata, még inkább segítve az önállóan útra kelő túrázókat. Cikkünk mesél az újításról, a főbb jelzések jelentéséről, de Magyarország első jelzett turistaútjáról is, mely nem máshol, mint a Mátrában található.
Megújult az első magyar turistatájékoztató jelképek szabványa
A mindenki által igénybe vehető, szerte az országban kanyargó turistajelzéssel ellátott ösvények megóvása, továbbvitele, fenntartása minden természetet szerető és járó generáció közös felelőssége, valamint feladata. Fontos, hogy a sok esetben önkéntes munka keretein belül felfestett jelzéseket senki se rongálja, hiszen egy-egy ilyen cselekedetnek súlyos következményei lehetnek – például az egyik legnegatívabb erdei élmény, az eltévedés. A Magyar Természetjáró Szövetség turistaút szakmai feladataiban kompetens munkatársai a Turistaút Szakbizottsággal és a Magyar Szabványügyi Testülettel együttműködve, hosszú hónapok közös munkájának eredményeként elkészítette a 2021. november 1-jén megjelent és érvénybe lépett magyarországi gyalogos turistautak jelzéseiről és azok alkalmazásáról készült szabvány megújult változatát, azért, hogy az segítségül szolgáljon a gyalogos turistautak jelzéseinek értelmezéséhez és alkalmazásához. Az MSZ 20587 számú Gyalogos turistautak jelzései és azok alkalmazásáról írt szabványban meghatározott turistajelzések: egy turistajelzés mindig 10 x 12 cm-es fehér jelzésalapból és azon elhelyezett színes jelképből áll. A fontossági sorrendet a 11 jelkép alábbi sorrendje – sáv, kereszt, háromszög, négyzet, kör, barlang, rom, kápolna, emlékmű, bélyegző, körtúra -, az azonos jelképek közötti további sorrendet pedig a 4 szín következő sorrendje – kék, piros, sárga, zöld – határozza meg.
A négy leggyakoribb jelzés rövid ismertetője:
Sáv: a sáv jelzésű utak a turistaút-hálózat gerincét alkotják, amelyek fontosabb kiindulási pontoktól (turistaút csomópontból, kirándulóközpontból, településközpontból vagy közlekedési csomópontból) más, hasonlóan fontos pontokig vezetnek. A Mátrában ilyen például a sárga sáv turistajelzés, melyen Gyöngyös és a Parádi-medence között a Rákóczi túramozgalom halad.
Kereszt: a kereszt jelkép jelöli a sáv jelzésű utak elsődleges kapcsolódásait. Jelölhet főutat, vagy két jelzett sáv jelképű út közti átkötést, útváltozatot. A Mátrában sok + -el jelölt túraút van, kedvelt útvonalnak számít a Mátraháza és Sástó között kanyargó sárga kereszttel jelzett ösvény.
Háromszög: magaslati pontra, hegytetőre, csúcsra, természetes kilátópontra, épített kilátóhoz vezet. A Mátra egyik legszebb természetes kilátópontjára, a 789 méter magas Ágasvárra a kék háromszög jelzésen van lehetőség felkapaszkodni.
Négyzet: településre, szálláshelyre vagy közlekedési lehetőséghez vezet. Korábban “tréfásan” túlélőjelnek is emlegette a köznyelv, hiszen a fáradt, éhes, szomjas vándor ha ezt a jelzés követte, bizonyára meleg ágyhoz és hideg üdítőhöz juthatott a szálláshelyre vagy településre vezető jelet követve. A Mátra viszonylag kevés négyzet jelzése közül gyakran látogatott útvonalnak számít a Mátraszentimréről a Csukás-völgyön át ereszkedő zöld négyzet jelzés, mely a Szalajkaházhoz vezet.
A Mátrában találjuk az ország első jelzett túraútvonalát
A híres Mátra Egylet 1887-es megalapítását követően rohamléptekben fejlődött a mátrai turizmus. Az egylet lelkes tagjai forrásokat foglaltak, menedékházakat építettek, pihenőhelyeket hoztak létre, kilátótornyot emeltek, térképeket készítettek, útikalauzt jelentettek meg és túraútvonalak jelöltek ki, jelzéseket festettek fel. Ez utóbbi tevékenység elsősorban Széky István tanár, később turisztikai író nevéhez köthető, aki küldetésének érezte a természetjárás iskoláskorú fiatalokkal való megszerettetését. A Mátra, egyúttal Magyarország első jelzett turistaútjának helyszínéül a Kallók-völgyét választották, ahol a piros sáv jelzéssel ellátott, körülbelül 5 kilométer hosszú ösvény napjainkban is járható. A Mátra első jelzett útja káprázatos, és a térség történelme számára fontos helyszíneket, látnivalókat mutat be a túrázóknak, mint például Máriácska kegyhely, az egykori kallómalmok helye és a Kallók keresztje, a Nagy-Somor-patak völgye, a Horthy Miklós Szanatórium épülete vagy a Szent László-forrás Mátraházán.
Cikkünk a Magyar Természetjáró Szövetség által kiadott közlemény felhasználásával készült.
2021. november 10.
Demecs Norbi
