Kertészként érdekes megfigyelni nem csak a növények növekedési stádiumait, de az éghajlatváltozásra, valamint a rendkívül enyhe tél végi időjárásra adott reakcióikat, alkalmazkodási folyamataikat is. Számos március elején virágzó növény bontotta szirmait már az elmúlt napokban, hetekben, köztük virágba borultak a mogyorócserjék, mellyel kezdetét vette az allergia- és pollenszezon is.
A mogyoró az egyik legkorábban virágzó növényünk. Annak ellenére, hogy termését sokan szeretjük, továbbá gasztronómiai felhasználása is igen sokrétű, virágzásának időszaka az allergiások számára nehéz heteket jelent. Idén a szokottnál is korábban borultak virágba a mogyorócserjék, helyenként már január elejétől – közepéről érkeztek virágzásával kapcsolatos észlelések. A mostanra teljes aranybarna pompába öltözött cserjék különleges virágai nem csak az alacsonyabban fekvő területeken, de a hegyvidékeken is nyílnak.
A mogyoró a nyírfafélék családjának egyik nemzetsége, az ide tartozó növények ehető terméseit már az őskorban is ismerték, kedvelték és hasznosították. A mogyorófajok többsége bokor termetű, néhány faj azonban fává cseperedik. A mogyoróbokor 2–7 méter, a törökmogyorófa azonban akár 20–30 méter magasra is megnőhet. Kora tavasszal megjelenő virágzata barkavirágzat. A barkák murvalevelekből, előlevelekből és csupasz virágokból állnak. Többnyire nyolc porzójuk van, a portokok hosszant felrepedve nyílnak. A termős virágok a hajtórügyektől megkülönböztető, kármin színű bibepamattal nyílnak, egy-egy virágzatban 4–16 egyszerű nővirággal.
A fajták többségénél nagy gond a rövid nyugalmi időszak: a nővirágok gyakran már decemberben nyílnak, a hímvirágok többnyire február közepe után – idén ez már egy – másfél hónappal hamarabb megkezdődött. A nyugalmi idő hossza függ az időjárástól. A nővirágok +4 – +9 °C-nál nyílnak, a barka +9 °C fölött. Kizárólag a szél porozza, egy-egy barka akár 11 millió virágporszemet is termelhet. Bár a méhek táplálkoznak a barka virágporával, de a nővirágokat nem keresik fel.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ már január elején közleményben jelentette be, hogy elindult a pollenszezon. A pollen koncentráció egyre magasabb, s már sokfelé válthat ki kellemetlen allergiás tüneteket. Az évszakhoz képest szokatlan meleg időjárás hatására már országszerte okoz problémát a levegőben jelenlévő mogyoró, az éger, illetve a ciprus- és tiszafafélék pollenje.
A mogyoró barkái nagy mennyiségű allergént tartalmaznak. A meleg, napos-szeles idő segít a pollenek terjedésének, hideg-nyirkos időben azonban a pollenszám jellemzően alacsonyabb. Virágzása több héten keresztül tart, akár március végéig is elhúzódhat. A többi pollenallergiához hasonlóan a növény virágporában található vegyületet az allergiás egyén szervezete veszélyként azonosítja, és erős immunreakciót vált ki a szervezetből, hogy megvédje azt. Ezt a túlzott immunválaszt szoktuk úgy nevezni, hogy pollenallergia.
A mogyoró a többi pollenallergiához hasonlóan légúti allergiás tüneteket, hétköznapi szóhasználattal szénanáthát okoz. A tünetek között elsősorban az orrfolyást, szem-és orrviszketést, tüsszögést, a torok kaparó érzését vagy torokfájást, könnyezést és bőrirritációs panaszokat említhetjük.
A szakemberek szerint nagyon fontos a megelőzés, valamint a tünetek fennállása estén azok kezelése, mihamarabbi megszüntetése, melyre napjainkban már számos módszer létezik, ezért is érdemes allergológus szakember segítségét kérni. A tünetek hosszú távú kezeletlensége, valamint azok tartós jelenléte idővel az adott szervek, szervrendszerek jelentős károsodásához vezethetnek.
2022. február 17.
Demecs Norbi
Felhasznált források: Kertlap, NNK, Allergiaközpont
Fotók: Demecs Norbi
