Pálos szentmise lesz szombaton 17 órától Pálosvörösmarton, a Mária parkban. A szabadtéri misét a családoknak ajánlják fel, s P. Vizi András nosztrai perjel atya celebrálja. Homíliát mond Bátor Boton hargitafürdői perjel. Koncelebrál a misén Juhász Ferenc Miskolc-Mindszenti plébánia plébánosa, érseki helynök, Borsos József, Bátor Botond pálos szerzetesek és Iváncsy Balázs plébános atya. A szentmise végén József atya köszönti a családokat és az atyák egyenként áldásban részesítik a családokat.
Kilenc évvel ezelőtt Dr. Katona István püspök atya áldotta meg ezt a helyet, ahol évszázadokon át éltek és imádkoztak a nemzetért a pálos testvérek, azóta minden évben ünnepi szentmisén népesül be a park. A dátum nem véletlen, hiszen Pálosvörösmart ma is látható temploma 1893. július 18-án készült el, feljegyzések szerint erről Ragó Ferenc saári lelkész levélben számolt be akkor az egri érseknek. A templom történetéről érdemes megjegyezni, hogy a mohácsi csatavesztés után a térség települései elnéptelenedtek, a portyázó törökök feldúlták a hívek templomait. Az utolsó pálos szerzetes, Sőtér Benedek is a gyöngyösi ferenceseknél talált menedéket. A hódoltság utáni időszakban nehezen indult újra az élet, bár az elhagyott falvak benépesítése viszonylag lassan ment. Pálosvörösmarton is megindult betelepítés, az 1740-es években Orczy báró jóvoltából, majd a pálosok is, mint a település ősi birtokosai is bekapcsolódnak a folyamatba. A hódoltság végétől mégis több mint száz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy előrelépés történjen a pálos kolostor és templom újjáépítésében.
1780-ban a pesti pálos perjel fából új szükségtemplomot szándékozott építeni, és a kolostor helyreállítása is tervben volt. A kolostor templomot akkor újjá lehetett volna építeni, de az egyháztól nem érkezett jóváhagyás erre. 1783-ban Porubcsánszky György végrendeletében a farkasmályi telepítendő szőlők hozadékára számítva Veresmarton templomot kívánt alapítani. A végrendelet alapján arra lehet következtetni, hogy a farkasmályi, veresmarti szőlőből származó dézsmát a veresmarti pálosok szedték be, és ez alapot nyújtott volna a templom építéséhez. A terv megvalósulását a pálos rend feloszlatása akadályozta meg, II. József 1786-ban oszlatta fel a szerzetesrendeket. Közben azonban 1783-ban VI. Piusz pápa a lengyel pálos rendtartományt függetlenítette a magyartól, ezzel biztosítva a jövő számára a pálos rend jogfolytonosságát. 1825-ben ismét felmerült az igény az új templom építéséről, ám hiába készültek el a tervek, a vallásalap nem volt hajlandó finanszírozni, a hívők pedig képtelenek voltak ilyen nagyságrendű összeget előteremteni. 1881-ben tervek és költségvetés is készült az új templom kivitelezésére. Ismét tíz évnek kellett eltelnie, hogy valójában elinduljon az építkezés.
1892 novemberében kötötték meg az építési szerződést Szvoboda Antal gyöngyösi építőmesterrel, aki 3312 forint 74 krajcár költséggel vállalta a templom felépítését. Alig több mint fél év alatt elkészült a templom, ám ez nem jelentette a teljes befejezést, hiszen még hiányzott többek között az oltárkép. Ez 1901-ben készült el, Túry Gyula festőművész alkotása Jézus megkeresztelését ábrázolja. A háború után a négyszögletes, tégla alapú templom szűknek bizonyult, és közadakozással egy félköríves, tágas szentéllyel bővült. A jelenlegi templom berendezéseivel kapcsolatban mindenképpen emeljük ki Remete Szent Pál és Boldog Özséb szobrát, ezek az egykori pálos kolostorból való, a faragott középkori szobrok műemléki jellegűek. Ezeket a hódoltság alatt a gyöngyösi ferencesek őrizték. Igazi különlegesség a templomban II. Szent János Pál pápa vérereklyéje. 2020. május 18-án Szent II. János Pál pápa születésének 100 évfordulója alkalmából Iváncsy Balázs ünnepi szentmisét celebrált annak tiszteletére, hogy vérereklyét kapott az egyházközösség. Ekkor láthatták először a hívek a vérereklyét, majd október 4-én ünnepélyes keretek közt helyezték el az ereklyetartóban a pápai vérereklyét, így azt már mindenki láthatja, aki belép a templomba. Az ereklye – a pápa elleni merényletből származó apró véres textildarab – egy csodálatosan megmunkált kereszt alakú tartóban látható a díszes oltár-szekrényben. A vérereklye az egyháztanács korábbi elnökének – aki a Mária park létrehozója is -, pálos konfráter közbenjárásának köszönhetően érkezett meg. Az ereklye megszerzéséhez Waligóra Marian lengyel pálos szerzetes segítségét kérték, aki a czestochowai Stanisław Dziwisz bíboroshoz, a pápa volt titkárához fordult a kéréssel. A bíboros hozzá is járult az addig Czestochowában őrzött ereklye Pálosvörösmartra való áthelyezéséhez.
Mária park
Röviden mutassuk be a szentmise helyszínét, hiszen különleges értéke a településnek, amit az év minden szakában sokan keresnek fel! A hely méltó emléket állít az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendnek, a pálosoknak. A település első írásos említése 1304-ből származik, amikor Bene Pusztából az Aba nemzetségbeli Csobánka család Sámuel, Pál és Dávid a Pálos Rendnek adományozta a község területét. A pálos rend templomát és kolostorát 1334-ig építették, a kolostor az egyik legnagyobb volt az akkori Magyarországon. Fénykorában mintegy száz pálos atya és laikus testvér élt a kolostorban. A parkban ismertető táblák igazítanak el a rend történetéről, Boldog Özséb életéről. A Magyar Pálos Rend az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, amelyet Boldog Özséb, volt esztergomi kanonok alapított. Özséb az 1241-42-es tatárjárás után lemondott kanonoki méltóságáról, szétosztotta javait, majd a Pilis-hegység rengetegébe vonult vissza remeteségbe – a mai Pilisszentlélek és Kesztölc határában lévő Hármas-barlangba – néhány társával, ahol 1250-ben a Szent Kereszt tiszteletére monostort és szentélyt építettek maguknak. A pilisi remete első ténykedése az volt, hogy hármas barlangja alatt, a forrás mellé letűzte a szent keresztet. Ezért hívják középkori oklevelek évszázadokon át, még Mátyás korában is intézményét ,,a szent kereszt testvéreinek”. 1328-ban kapták meg az első pápai kiváltságlevelet Károly Róbert kérésére.
Boldog Özséb szobra mögött Varga Gábor szobrászművész alkotása, a Remete Szent Pál domborműve azt a jelenetet ábrázolja Remete Szent Pál életéből, amikor Szent Antal – miután kérésére elhozta Pálnak Szt. Atanáz köpenyét – visszaérkezve holtan találja meg őt. A domborműn látható pálmafa, a holló, csőrében cipóval és az oroszlánok Remete Szent Pál attribútumai, melyek a pálos rend címerében is megtalálhatók. A domborművet 2017-ben szentelték fel, két évvel a park kialakítása után. A park tiszteleg a magyar államalapítás előtt is azzal a szoborkompozícióval, amikor Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának. A két alak Nagy-Magyarország sziluettjét ábrázoló virágágyás közepén magasodik, stílusosan a magyar zászló színeivel, piros-fehér-zöld virágokkal. A Mária park 2016 óta a Szellemi Kulturális Örökség része, amit a Mária Út Egyesület pályázati forrásból létesített együttműködve az akkori önkormányzattal, emléket állítva annak, hogy az országot Szent István felajánlotta a magyarok királynőjének Szűz Máriának. A ma már kegyhelyként ismert parkban évente áldják meg a családokat szabadtéri szentmise keretében.
2022. július 14.
Kékes Online
