A feltárás jelenlegi állásáról és a legújabb leletekről Rákóczi Gergely ásatásvezető, a Dobó István Vármúzeum régésze nyilatkozott.
Az interjúban elhangzott: több eddig ismeretlen épületrészt is találtak a feltárás során. A járószint alól előkerült 5 visszabontott támpillér, melyek közül egy a nyugati homlokzat előtt található, a többi pedig a keleti szentélyek mentén. A pillérek 1745-ben, az akkor felújított templom felszentelésekor már romos állapotban voltak, feltételezhetően ezért lettek elbontva is. Az északi mellékszentélynél egy falat találtak, melynek eredeti funkciója egyelőre nem ismert. Érdekesség, hogy ezeket a falakat az előzetes talajradaros felmérés sem mutatta ki.
Egyéb érdekességek is előbukkantak: a nyugati főkapu előtt állt egy előcsarnok, melynek fala mellett több Árpád-kori, fazékhoz tartozó, jellegzetes befésült hullámvonalas díszítésű cserépdarabot találtak. A leletek között van egy 15. századi lakatkulcs fordított szívet formázó fejjel, valamint több ezer kilométerről származó veretek, ezüstpénzek is. Közülük az egyik Frigyes Vilmos brandenburgi választófejedelem 1680-ban kibocsájtott verete, a másik pedig Gusztáv Adolf svéd király 1624-es garasa.
Felszínre kerültek a tatárjárás idejéből származó kézi-, illetve szerszámíjhoz tartozó nyílhegyek is. Az egykor itt élő ciszterciek gazdálkodtak, ezt bizonyítja a most megtalált három vascsoroszja.
Különleges érzés kézbe venni ezeket a régi tárgyakat – fogalmazott Rákóczi Gergely, ilyenkor valóban megérinti az embert a történelem.
A régészek a következő időszakban a támpillérek feltárásán és a feltehetően az egykori toronyhoz tartozó fal korának meghatározásán dolgoznak majd. A feltáró ásatások még nagyjából egy hónapig tartanak.
Az apátság mintegy két évig tartó, a magyar kormány által biztosított 2 milliárd forint forrásból megvalósuló rekonstrukcióját kísérő feltárások során emberi csontokat is találtak, felnőttektől és gyermekektől származó koponyadarabokat, illetve hosszúcsontokat, de ezeket a temetkezési helyeket sajnos korábban már megbolygatták. A feltételezések szerint a késő középkortól a kora újkorig temetkeztek ide, még akkor is, amikor elhagyatott volt az apátság.
2004-ban az apátság csapadékvíz-elvezetési munkálatai során semmisülhetett meg az egykori toronyhoz tartozó fal egy része, így sajnos az ehhez kapcsolódó csigalépcső megtalálására sincs más sok esély.
A felújítás vége felé, a tüzivíz-tározó feltárásánál a régészek reményei szerint még előbukkanhatnak mezőgazdasági épületek maradványai is.
2022. 08. 30.
Kékes Online, Burián Orsolya
Forrás: TV Eger interjú
Fotó: Kékes Online
