A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége szakmai fórumot tartott az uniós Közös Agrárpolitikáról, különös tekintettel az induló vidékfejlesztési pályázatokra.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Gyöngyösi Campusán rendezett eseményen Dr. Nagy István agrárminiszter tartott előadást, a házigazda Szendrei László, a NAK Heves vármegyei elnöke volt.
A résztvevőket Horváth László, a térség országgyűlési képviselője köszöntötte, aki kiemelte: tudjuk, honnan indultunk, ezért becsüljük és méltányoljuk azt, ahová együtt eljutottunk a gazdákkal. Az elmúlt évtizedekben megtanultuk, hogy csak egymásra számíthatunk, és hogy csak úgy tudunk eredményeket elérni, ha egymásba kapaszkodunk. Azt is megtanultuk, hogy az élet nem lesz könnyebb, hanem mindig másképp lesz nehéz, mindig mások a kihívások. Ma is olyan helyzetben vagyunk, hogy meg kell védenünk az érdekeinket! Az európai gazdatársadalom is kezdi érezni és érteni, hogy az unióban tudatos, tervszerű leépítés folyik. Ez szuverenitási kérdés, mert Európa energiaellátás szempontjából nem független, csak az orosz függőséget most épp amerikaira váltotta. Ha Európa elveszíti az élelmiszertermelési szuverenitását, akkor az a nagy kérdés, hogy mi marad még? Egy biztos, hogy küzdeni kell, amihez erő és összetartás szükséges.
Dr. Nagy István elmondta: A magyar gazdatársadalom a kormány egyik legerősebb szövetségese, a kormány ezért mindent megtesz annak érdekében, hogy azokat a nehéz helyzeteket, amiket a körülöttünk lévő világ okoz, meg tudjuk oldani. Háború van a szomszédban, Brüsszelben pedig olyan zöld ideológiai nyomás alá helyezték az európai agráriumot, hogy muszáj felemelnünk a hangunkat, muszáj visszatérnünk a normalitáshoz, hogy ne veszítsük el a versenyképességünket.
Nem lehet, hogy az ideológiai szorításban a magyar és az európai mezőgazdaság egész jövőképe elvesszen! Az európai gazdák úgy érzik, hogy elárulták őket, mert nem védték meg a piacaikat, minden vám- és mennyiségi korlátozás nélkül rászabadították az európai piacra az ukrán mezőgazdasági termékeket, ezért ők gyakorlatilag nem tudnak értékesíteni.
A magyar gazdák jóval hamarabb érzékelték, hogy baj van, hiszen először hozzánk érkezett be ukrán agráráru. A kormány ennek hatására nemzeti hatáskörben hozott egy bátor döntést és lezárta a határokat.
Magyarország mezőgazdasági termékek tekintetében nem 10, hanem akár 20 millió ember ellátására is képes, ugyanakkor mi is azon a piacon értékesítenénk, ahová most az ukrán termék érkezik. Hiába védjük tehát a saját piacainkat, ha azt a piacot nem védik Nyugat-Európában, ahová eladni szeretnénk.
A magyar kormány mindent megtesz azért, hogy stabilizálja a helyzetet, hogy segítséget nyújtson a gazdatársadalomnak. Ilyen intézkedés volt az európai uniós források 80%-os nemzeti társfinanszírozása, amivel megháromszoroztuk a rendelkezésre álló forrást, ilyen volt tavaly a rekordösszegű kifizetés, hiszen 1400 milliárd forintot még soha, egyetlen évben sem fizettünk ki a gazdáknak. Emelt összegű előleget adtunk a területalapú támogatásokban, kamatplafont és hitelmoratóriumot vezettünk be, elérhető az agrár Széchenyi Kártya Max+ 5%-os kamatozással, és megindul az összes fejlesztési pályázat, hogy a gazdák fel tudják venni a versenyt az ukrán mezőgazdasági termékek által teremtett helyzetben.
Hiába próbálják őket hergelni a baloldali politikusok, a magyar gazdák tudják, hogy mindig számíthatnak a nemzeti kormányra, hiszen ilyen támogatásokat egyetlen ország gazdái sem kaptak – hangsúlyozta Gyöngyösön Dr. Nagy István.
A fórumion elhangzott: Magyarország számára a kitörési pontot a minőségi termékek előállítása, a szaktudás, a réspiaci és a megváltozott társadalmi igények kiszolgálása jelenti egyebek mellett laktóz-, glutén-, cukormentes vagy vegán termékekkel, ezen felül pedig a vetőmagtermelésben is hatalmas potenciál rejlik, melyt akár Ukrajnának is versenyképesen adhatunk el.
Dr. Nagy István hozzátette: a magyar agrárium versenyképességi hátrányának két fő oka a 90-es évek privatizációja, a külföldieknek eladott, majd az általuk bezárt feldolgozóüzemekkel, illetve az első EU-s források felhasználása, amikor gazdaságélékítés helyett azokat szociális célokra használták fel.
Az agrárminiszter kiemelte a tárolókapacitások bővítésének fontosságát és a gazdák összefogásának, a közös pályázás szükségességét is.
2024. 03. 08.
Kékes Online, Burián Orsolya
Fotó: Czímer Tamás
