Dr. Gyürky Melinda a sclerosis multiplex betegség, a memóriazavar, az epilepszia, az agydaganatos megbetegedéseknek, illetve a gerincbetegségeknek is elkötelezett tanulmányozója. Interjú >>
Köztudott Önről, hogy szívügyének tekinti a Parkinson-kór kutatását, hogyan indult ez a misszió?
A Parkinson-szindrómás betegeknél óriási segítség a dopamin pótlása, de ugyanennyire fontos a lélek egészsége és a jó közérzet fenntartása is. Mindig is volt egy intuitív képességem, hogy a fizikai tünetek mellett a betegek lelkét is ápoljam, de ezt nem tudatosan végeztem. Kerestem, kutattam, hogy a szinten tartó terápiás kezelések mellett hogyan tudnék még többet segíteni a gyógyíthatatlan betegséggel élő embereken. Sajnos, az édesapámat a Parkinson-kór támadta meg, emiatt veszítettem el őt. A Parkinson-kór mellett számos idegrendszeri betegség van, amely nem gyógyítható, de megfelelő terápiával szinten tartható.
Az orvostudomány egyik nagyon nehéz területét választotta, miért döntött az ideggyógyászat mellett?
Az orvosi vizsgáim közül utolsónak maradt a neurológia, tartottam is tőle, ez volt a legnehezebb. Akkoriban még nem tudtam biztosan eldönteni, hogy az orvostudomány mely szakirányát válasszam. Csanda Endre professzor úr tanítványa voltam, rengeteget tanultam tőle, egyetemi vizsgáimat sikerült summa cume laude elvégezni. A vizsgáim végeztével a professzor odafordult a férjemhez és azt mondta neki: jó neurológus lesz ebből a lányból! Ekkor hoztam meg a döntést. Persze sokan megkérdezték, hogy tudom- e, mire vállalkoztam, hiszen diagnózisok igen, de terápia nem feltétlenül lesz. Harminc évvel ezelőtt az idegrendszeri betegségek nagy részének nem volt terápiája. Néhány betegemnek csak a lelkét tudtam gyógyítani, együtt sírtunk, együtt nevettünk. Azonban máig úgy érzem, hogy jól döntöttem.
Úgy tartják, a lelket is gyógyítja, ezért ragaszkodik Önhöz rengeteg páciens.
Egy neurológus számára elkerülhetetlen feladat a gyógyíthatatlan betegek lelkének kezelése is, a pszichés támogatás. Ezzel adott esetben a betegség stagnálását is el lehet érni. Sőt, a tudomány jelenlegi szintjén ezt már igazolni is lehet szövettani, vagy akár MRI vizsgálatokkal. A pozitív szemlélet kulcsfontosságú az egészségmegőrzésben, de a gyógyítás és gyógyulás minden formájában. Hangsúlyozom, a gyógyszeres kezelés nagyon fontos, de meg kell találni a lelki segítségnyújtás lehetőségét is, hiszen így is lehet a betegeknek segíteni. Teljes orvosi pályám elválaszthatatlan része volt a lélek kezelése is, de most kezdtem el tudatosan is használni, mert csodálatos dolgokat tanultam. A pácienseim már ismerik a képmedicina terápiát és a csikungot is. Ezekkel a módszerekkel rengeteg erőt tudok adni nekik.
Mit jelent pontosan a képmedicina terápia és a csikung?
A képmedicina az ősi kínai gyógyászat része, amely az embert holisztikus rendszerként tekinti: fizikai testként, energiarendszerként és információs rendszerként. Ezen kívül tanulmányozza, mi is az élet általában, mi a kép, és hogyan befolyásolják a képek az életminőségünket. A csikung pedig a kung-fu mozgásterápiás és speciális meditációs formája. A harcművészeti forma a kung-fu, a gyógyítási forma a csikung, ez a kínai gyógyítás alap- és meditációs formája. Nagyon egyszerű a koreográfiája, könnyű megtanulni. Az olyan betegek is el tudják sajátítani a csikungot, akik egyensúlyzavarral küzdenek vagy bármilyen hasonló egészségügyi problémájuk van.
Hogyan találkozott ezekkel a kínai gyógyító meditációs technikákkal?
A csikungot Magyarországon kezdem tanulni. Volt egy személyes, fájó indíttatásom, hiszen édesapám Parkinson-szindrómával küzdött. Ennek a szindrómának rengeteg formája létezik, van, ami jobban, és van, ami kevésbé tartható szinten. Kerestem, kutattam a lehetőségeket, amivel még többet lehetne segíteni. Már akkor is úgy gondoltam, a gyógyszeres kezelés mellett minden eszközt be kell vetni. Egy edukációs programban indult kampány, ekkor olvastam a csikungról. Itt, Magyarországon kezdtem el tanulni ezt gyógyítási formát.
Ha jól látom, akkor az Ön esetében a lehetőség találkozott a felkészültséggel.
A Semmelweis Orvostudományi Egyetem adott otthont tavaly a nyolcadik képmedicina világkongresszusnak. Az egész hetes kurzuson képterápiát és meditációs tréninget tanultam. Számos orvos kolléga volt jelen, a hazai integratív gyógymódok legjelentősebb képviselője, dr. Hegyi Gabriella is megtisztelte jelenlétével a rendezvényt. A professzor asszony teremtette meg több évtizeddel ezelőtt az alternatív gyógyítás alapjait, az akupunktúrás rendszerekkel. Az ő nevéhez fűződik, hogy a Pécsi Orvostudományi Egyetemen néhány éve megalakult a Konfucius Intézet, amely a hagyományos kínai orvoslás rendszerét oktatja. Sok magyar orvos érdeklődött, ők is ösztönöztek a további tanulásra.
A tanulmányait Kínában folytatta, milyen tapasztalatokkal érkezett haza?
A pekingi Orvoskutató Intézetben, Hszü Mingtang professzor úrnak köszönhetően tökéletesítettem a képmedicina terápia és a csikung elsajátítását. Pekingben valóban úgy zajlik a csikung, ahogyan azt a televízióban látjuk. A parkokban ez a mozgásforma elmaradhatatlan része a mindennapoknak. Kisgyermekek az idősebb korosztállyal együtt mozognak. Varázslatos élmény. A kínai emberek nagyon kedvesek és barátságosak, csodálatos hónap volt, a családomnak is hálával tartozom ezért a lehetőségért.
Világszerte elterjedt gyógymódról beszélhetünk, hogyan fogadják itthon?
Ötvenezer képmedicina terapeuta segíti a betegeket a világ minden táján, akik szintén a Kundawell Intézetben szereztek képesítést. A kínai orvoslást korábban nagyon bonyolultnak gondoltam, azonban az egy hónap alatt számos ismeret egyértelművé vált számomra. Mindenképpen szerettem volna a parkinsonos betegeknek megmutatni a csikungot és a képmedicina terápiát. Óriási öröm számomra, hogy nyitottak erre az emberek, sokan látogatják az előadásaimat. Vallom, hogy mindig az adott helyzetből kell kihozni a legjobbat. Ez az én életfeladatom, a küldetésem.
Kékes Online, Lukács Melinda
2019. május 16.
Fotók: Dr. Gyürky Melinda közösségi oldala, Kundawell
