A szellemi frissesség megőrzése idős korban – volt a témája az Alzheimer Café IX. összejövetelének.
Mikor kezdjem el? – utalt a témára kérdésével, Maka Piroska szervező, a klub háziasszonya, hiszen erre keresik a választ minden alkalommal, a közel 1 éve tartó közös összejöveteleken. A cél a mai napig, hogy minél szélesebb perspektívában rá tudjunk nézni a betegségre, a megküzdés és a megelőzés érdekében – mondta. Fontos, hogy a jövőben egyre tudatosabbak legyünk a prevenció érdekében, ami segít leküzdeni a stigmákat a betegséggel, az Alzheimer-kórral, a demenciával kapcsolatban.
Ezúttal Dr. Horváth András Attila klinikai agykutató, a Neurokognitív Kutatási Központ kutatási igazgatója volt a klub vendége és előadója, akinek a fő kutatási területe az Alzheimer- kór és a demencia, nem csak hazánkban, hanem Hollandiában és Svédországban is. Nagy híve és támogatója a caféknak, a prevenciós rendezvényeknek, mert amíg ezt a stigmát nem lehet áttörni, nem lehetnek elég hatékonyak a szakember szerint, aki elmondta, hogy Svédországban 16 éves fiataloknak tartott előadást a megelőzésről.
Sok eszközt kell megmozgatni, sok lépés kell a diagnosztizáláshoz, adatbázis szükséges ahhoz, hogy eredményeket érjenek el – mondta a klinikai agykutató, aki kitért arra is, hogy a hozzáfordulók nagy része azt hiszi, hogy a memóriazavar a demencia tünete. Ha romlik az intellektuális képesség, nem biztos, hogy a memóriazavar hozza létre, nem csak az Alzheimer- kór vezet demenciához, hanem legalább 100 betegség lehet a demencia előidézője, közülük a leggyakoribb az Alzheimer kór, ami 6. a halálozási listán, azonban hazánkban 2050-re az első helyre kerülhetnek a demenciát okozó betegségek ebben a rangsorban.
Az Alzheimer ugyanolyan népbetegség a demencia mint a szív- és érrendszeri betegségek – hangzott el az előadáson. Sajnálatos, hogy az idegrendszeri betegségek gyorsan terjednek világszerte, ezért a prevencióra kell helyezni a hangsúlyt, mivel a betegség 25 évvel korábban indul el az agyban, mint amikor az első tüneteket észlelik. Korai diagnosztikával az Alzheimer-kór megelőzhető lenne a betegek egyharmadánál, bár a betegség, ami a demenciához vezet, nem biztos, hogy nem visszafordítható. Dr. Horváth András Attila kiemelte a diagnosztika fontosságát, minél előbb észre kell venni a betegséget, mert súlyos állapotban már nem tudják kezelni. A labor, a neuropszichológia, és az MR képalkotás hármasából, ma már megállapítható a betegség vagy hajlam. Ez alapján lehet a megfelelő gyógyszert adni, hogy minél lassabban haladjon előre a kór.
Fontos tudni, hogy a pajzsmirigy alulműködés, B12 vitaminhiány, folsav szint csökkenés, látás, hallászavar is okozhat demenciát, ami a világ leggyorsabban fejlődő betegség csoportja. Rizikófaktorként említette, a kezeletlen magas vérnyomást, a kezeletlen cukorbetegséget, a vérzsírszint eltérést, a szociális izolációt, a közösség és a szellemi tevékenység hiányát, a mozgásszegény életmódot. A túlzott alkoholfogyasztás 30-50 éves kor között lehet rizikó tényező, a dohányzás pedig 50 éves kor tájékán.
Az Alzheimer-kór drasztikusan nem öröklődik, 100-ból kettő, aki pusztán genetikai ok miatt beteg – mondta el a szakember. A szavak, betűk kihagyása, a térben tájékozódás elvesztése, a megváltozott viszonyulási rendszer a környezetéhez lehet árulkodó jel az est vendége szerint.
Fontos a megelőzésben az étrend, a mediterrán étrendet követők esetében kisebb a rizikó, jelentős tényező az Omega3-és az Omega 6 megfelelő aránya is. A rendszeres mozgás nagyon fontos, a WHO ajánlása szerint, heti 3 alkalommal olyan mozgást kell végezni, ami hat az izomtömeg megtartására és az egyensúlyra is hatással van – hangsúlyozta az előadó. A hallás szintén hatással van az egyensúlyra, ami a több mozgás alapja is. Azonban a szorongásgátló gyógyszerek egyensúlyzavart okozhatnak. A fizikai aktivitás mellett fontos a kognitív tréning, a megismerésen, gondolkodáson alapuló szellemi tevékenység, akár a keresztrejtvényfejtés, olvasás, nyelvtanulás.
Az időskori szellemi frissesség megőrzése érdekében, fontos tehát a mentális egészség, a mentális jólét, a megfelelő étrend, a szociális és fizikai aktivitás, a közösségi lét, a megfelelő gyógyszerezés és azok nyomon követése – foglalta össze az elmondottakat Dr. Horváth András Attila klinikai agykutató, aki azt javasolta, hogy 50 éves kor felett érdemes szűrési programban részt venni. Az elkövetkező 6 hónapban a véralapú tesztelés is elérhető lesz hazánkban – tájékoztatta a jelenlévőket a szakember, ami reményei szerint, új korszakot fog hozni a demencia kezelésében.
2024. 04. 19.
Fotó: Czímer Tamás
