A kerekasztal beszélgetésre Orbán Tamás elnök meghívására Horváth László, a térség országgyűlési képviselője érkezett vendégként. A beszélgetésen az ország és szűkebb térségünk előtt álló társadalmi és gazdasági kihívásokra való felkészülésről, valamint a Gyöngyöst és környékét érintő fejlesztésekről esett szó.

A képviselő elmondta: két legnagyobb ellenfél most a járvány és a világszinten tapasztalható energiaválság. A koronavírus a legnagyobb veszélyt az oltatlanokra jelenti, ők a legkiszolgáltatottabbak a betegséggel szemben. A Kormány legújabb intézkedése értelmében mostantól a munkáltató döntheti majd el, hogy az alkalmazottaknak kötelezővé teszi-e az oltást a munkavégzéshez.

A vírus hatással van a nemzetközi gazdaságra is, s ezt már településeink is érzik. Jelenleg például azért nem tudják leszállítani a Magyar Falu Programban megnyert kisbuszokat, mert az egyik chip beszerzése akadozik.

Az energiaválság közepette fontos szem előtt tartani, hogy a Mátrai Erőmű – a balodal miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter Gyöngyösön kifejtett véleményével ellentétben – stratégiai fontosságú, s 2025-ig még használni kell a helyben fellelhető alapanyagot az energiatermelésre. Németországban a zöldek nyomására bezárták az atomerőművelet, azonban az alternatív energiaforrások – egyebek mellett a szélerőművek – nem tudták fedezni az egyre növekvő igényeket, így végül be kellett indítaniuk számos szennyező szénerőművet. A Mátrai Erőmű szerepe kiemelkedő a hazai energiaellátás stabil szinten tartásában. A lignitalapú villamosenergia-termelést 2025-ben kivezetik, addig pedig elkészülnek az erőmű új termelőegységei: egy új gázturbinás- és egy biomassza tüzelésű blokk, két 100 MW-os fotovoltaikus napelempark, egy CO2 leválasztás és tárolás-hasznosítás technológiát alkalmazó-, valamint egy hulladékhasznosító blokk. Az átalakítás, modernizáslás fenntartható munkahelyeket és élhetőbb környezetet jelent majd.

Horváth László kiemelte: Gyöngyös és térsége gazdasági vonzereje a járványidőszakban is nőtt, már az új ipari parkba is jelentkeznek a befektető-jelöltek. Lényeges, hogy a Kormány döntése alapján emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum, a szociális hozzájárulási adó 13 százalék lesz, a szakképzési hozzájárulás pedig beleolvad a szochóba. A Kormány eddig állta a sarat a kihívásokkal szemben, s még a pandémia alatt is 1700 milliárd forint vállalkozási támogatást adott 1900 gazdasági szereplőnek.

A beszélgetésen elhangzott: Gyöngyös térségében elengedhetetlen a turizmus átgondolt fejlesztése. Ezt szolgálja a Mátra fejlesztési kereteit az elkövetkező időszakra kijelölő, a Mátrát egységes rendszerként értelmező, kormánydöntés előtt álló Mátra Aktív Turisztikai Stratégia, ami forrásokat is rendel a nagyszabású tervekhez. Cél, hogy ne a tömegturizmust, hanem az úgynevezett szelíd turizmust erősítsük és időben egyenletesen oszlassuk el az ide érkező egyre nagyobb számú vendéget. A stratégiának vannak azonnal elindítható elemei, például a panoráma kerékpárút megépítése, s vannak olyan lépései, melyek több előkészítést igényelnek. Utóbbira példa a tv-torony többfunkciós hasznosítása vagy a Mátraháza-Kékestető közötti négy évszakos libegő megépítése.

A biztonságos áramellátás nélkülözhetetlen az alapvető szolgáltatások biztosításához, ezért a turizmust is érinti a sérülékeny légvezetékek földkábelre cserélése, melynek első szakaszát a napokban adtuk át – fogalmazott Horváth László. A Kormány a projektet nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá nyilvánította, így gyorsítva fel az engedélyezési és hatósági eljárásokat. Összesen mintegy 50 km hosszan váltják ki a légvezetékeket a Mátrában, a munkálatok jövő őszre fejeződnek be. A Felső-Mátra vízellátásának korszerűsítése is tervben van, csakúgy mint új vízbázisok létesítése.

Folytatódnak a Nyugati elkerülő út nulladik lépéseként megkezdett gyöngyösi útfelújítások, az Északi elkerülő út tervezése, valamint a kerékpárút-hálózat bővítése és bekapcsolása ez EuroVelo útvonalába. A Nyugati elkerülő út forrásbiztosításáról szóló kormányhatározat nemrég jelent meg, így a jelenleg sorsára hagyott pusztuló szakaszból valóban elkerülő út válhat. Az Északi elkerülő nyomvonalának kialakításakor két fontos szempont az állatkert biztonságos megközelítése és későbbi bővülése, valamit a Farkasmályi Pincesor bevonása a közlekedési vérkeringésbe. Jelenleg a projekt társadalmi egyeztetése zajlik – mondta el Horváth László.

2021. 10. 31.
Kékes Online, Burián Orsolya
Fotó: Czímer Tamás