Tuza György évtizedek óta borászként és vállalkozóként tevékenykedik Gyöngyösön, s 2019-től a városi képviselőtestületben is munkálkodik. Igazi lokálpatriótának vallja magát, s mint mondja, töretlenül hisz abban, hogy értékei, adottságai alapján Gyöngyös jóval többet érdemelne az egy helyben toporgásnál, s a város vezetésének feljebb kellene kapcsolni a csigatempóból.

2019-ben a VSZE-Fidesz-KDNP frakció tagjaként kezdte meg a munkát a gyöngyösi önkormányzatnál. Hogy látja, sikerült konstruktív együttműködést kialakítani a képviselőtestületben?

A kezdetekkor gyakran éreztem, hogy a frakciónkat tulajdonképpen mindenből kirekesztik. Az egyik döbbenetes élmény az volt, amikor egy testületi ülés alkalmával a baloldali képviselő kollégák tulajdonképpen kiküldtek minket a teremből, mondván, hogy zárt körben szeretnének tovább egyeztetni. Azóta eltelt több mint 3 év, de őszintén szólva, a mai napig komoly feladat a meglátásainkat, javaslatainkat érvényesíteni. Nem könnyű úgy érdemi munkát végezni, ha sokszor meghallgatásra sem találnak az ötleteink. Azt is nehezményezem, hogy egyetlen felügyelőbizottsági helyünk sincs a városi cégekben, s így azok tevékenységére sincs igazán rálátásunk.

A városvezetés részéről sokszor elhangzik a kritika, mely szerint a Kormány nem nyújt elegendő támogatást Gyöngyös városának. Az elmúlt három esztendő távlatából Önnek mi a tapasztalata?

A városvezetés gyakran hangoztatja azt is, hogy a csőd szélén áll a város, de ez nem igaz! Van pénze az önkormányzatnak, sőt, jelentős megtakarításai vannak Gyöngyösnek, s folyamatosak a kormányzati támogatások is. Hogy csak egy friss példát említsek: 380 millió forint energiatámogatást kapott Gyöngyös a kormánytól. Határozottan mondhatom, hogy az a tragikus kép, amit a városvezetés fest, nem a valóságot ábrázolja. Több állami beruházás zajlott az elmúlt években, s bár az tény, hogy a brüsszeli szankciók és a háború okozta válság miatt jelenleg nehéz időket élünk, de Horváth László országgyűlési képviselő munkájának is köszönhetően napjainkban is folyamatosak a fejlesztések. Ha a városvezetés a kritikák és kifogások gyártása helyett feljebb kapcsolna a csigatempóból, talán végre olyan fejlődési pályára állhatna a város, amit megérdemel.

„A változáshoz komoly összefogásra lenne szükség minden téren. A turizmus, a kulturális élet romokban, a borászat és a szőlőtermelés pedig olyan a térségben, mint a Gyöngyös szélén álló, ütött-kopott tábla, amely a szőlő és a bor városában üdvözli az érkező vendégeket. Ahogyan a tábla, úgy az ágazat is megrogyott” – az idézet Öntől való, 2019-ben fogalmazott így. Ma is hasonlóképpen látja a helyzetet?

A Gyöngyösben rejlő potenciál még mindig kihasználatlan. A főtér egy torzó, embert alig látni, kóbor kutyákat annál többet. Rég elveszítette a városmag a vonzerejét, s ezt visszaállítani óriási munka, de nem lehetetlen! Sokszor az az érzésem, hogy a vezetőségből hiányzik a vállalkozói szellem, mindig, mindenre van kifogás. Ha nem teszünk semmit, az a legrosszabb. A Mátra turisztikai szempontból kiemelkedően teljesít, évente több százezer ember utazik keresztül a városon, hogy eljusson a mátrai szálláshelyekre, de Gyöngyösön nem állnak meg. És ebben az a fájó, hogy megannyi kincsünk van, amiért érdemes lenne betérniük. Véleményem szerint a városnak menedzser típusú vezetőkre lenne szüksége, olyanokra, akik hittel, szívvel, ötletekkel, újító gondolatokkal és kemény munkával bebizonyítanák, hogy nem hanyatlásra, hanem virágzásra érdemes a város. Páratlan lehetőségek rejlenek a gasztro- és borturizmusban, de a kulturális élet fellendítésében is van feladat bőven. A városban óriási igény van a minőségi programokra, de jómagam azt tapasztalom, hogy sokan másik városba járnak, ha szeretnének kikapcsolódni. A legutóbbi testületi ülésen hangot adtam annak a megdöbbentő tapasztalatomnak, amikor egy gödöllői koncerten és egy váci színi előadáson gyöngyösi ismerősök sokaságával találkoztam. A szomorú ebben az, hogy minden lehetőségünk meglenne arra, hogy helyben teremtsünk és kínáljunk olyan szolgáltatásokat, programokat, melyek az itt élőknek és a turistáknak is vonzóak. De ehhez változtatni kellene azon a vezetőségi hozzáálláson, amikor valaki állandóan azt keresni, hogyan nem lehet valamit megcsinálni ahelyett, hogy a megoldásra törekedne.

 

2023. február 25.

Korepta Lilla

Fotó: Czímer Tamás