Visonta több mint egy évtizede élen jár az intézményei gazdaságos és környezetbarát megújuló energiával való fűtésében. 2011-ben telepítették az első napkollektorokat, melyet továbbiak követtek, ma pedig elmondhatják, hogy több intézményünkben is hasznosítják a venyigét. Minderről Szarvas László polgármesterrel beszélgettünk.
A településen sétálva, már évekkel ezelőtt láthatóak voltak a sportcsarnok tetején napkollektorok, az iskola, a művelődési ház tetején napelemek sorakoznak, vagyis tudatosan törekednek arra, hogy zöld energiával működtessék a település intézményeit. Ezt a közelmúltban újabb megoldás egészítette ki, venyigével fűtik az óvodát és a sportcsarnokot. Ennek is évekre visszanyúló előzményei vannak, elevenítsük fel ezeket!
A településen, mint oly sok mátrai faluban, a szőlőművelés meghatározó, legyen szó családi hobbiról, vagy vállalkozásról. Évekkel ezelőtt történt, hogy az akkor életbe lépett égetési tilalom miatt megkeresték a gazdák a képviselőket, hogy mit lehetne kezdeni a venyigékkel, amelyek a szőlősorok végén tornyosulnak. Ez azért érdekes kérdés, mert sokak szerint a venyigének a földben a helye, visszaforgatva a talajba, ami valóban öko megoldás, hiszen hasznára válik a szőlőnek. Itt azonban nagyon fontos megjegyezni, hogy a tapasztalatok azt mutatták, azok, akik visszaforgatták a termőföldbe a venyigét, nem feltétlenül jártak jól, ugyanis a bedarált vessző betegségeket is hordoz, amelyek így hatással vannak a következő évi termésre. Természetesen ez változó, mi mindesetre azt gondoltuk: vizsgáljuk meg a venyige hasznosítását! Már csak azért is, mert visszalépve egy kicsit az időben, egykor a falvakban rendszeresen használták tüzelésre.
Visszatérve a jelenbe, láttuk, hogy van olyan olasz bálázó gép, ami nem csupán felszedi a szőlősorok között a venyigét, hanem bálázza is ezeket, 40 x60 cm méretű bálákba. Kiderült, hogy egy gazdának nem éri meg egy ilyen eszköz beszerzése, ám ha ez jól működik, akkor települési szinten már érdemes ezzel foglalkozni. Az alapkoncepció az volt, hogy nem akartunk sok pénzt fektetni a rendszerbe, de meg szerettük volna nézni milyen hatékonysággal és hogyan működtethető. 2015-ben az önkormányzat tulajdonában lévő kft. vett egy bálázógépet és egy traktort, ezzel kezdtük el a rendszer kiépítését.
Mik voltak az első tapasztalatok, milyen teljesítményt hoz a fűtésben a venyige?
Az óvoda lett az első intézmény, ahol kipróbáltuk. Természetesen a kísérleti évek számos tanulsággal jártak, két évig egy lengyel kazánt használtunk, ez azonban nem váltotta be az elképzeléseket. Végül Lébényben találtunk olyan magyar vállalkozót, aki legyártotta nekünk a szükséges kazánt. Nagyon jó hatásfokkal működik, a gyakorlatban azt jelenti, hogy nyolc órában fűtünk, amikor van hozzá dolgozónk, a nap többi részében pedig hőn tart a rendszer. Az óvoda után most már a sportcsarnokban és a hivatalban is alkalmazzuk a rendszert. Elmondhatjuk, hogy ma Visontán gyakorlatilag minimális a gáz felhasználása, hiszen az egészségházban hűtő fűtő klíma ment a tél folyamán, az óvodában csak a főzéshez használunk gázt, ott is pb palackra cseréltük a vezetékest, hiszen a fűtést teljes egészében venyigével oldjuk meg. Az iskolát tizennégy, a templomot öt kilowattnyi napelem szolgálja, a művelődési házon 28 kilowattos naperőmű szolgáltatja az energiát.
Milyen mennyiségű venyigét használ el a rendszer, hogy kívánt hőfokot elérjék?
Visontán az intézményi fűtési igények kiszolgálásához első kalkulációk szerint 21 hektár területről kell betakarítani a venyigét, ebben benne van a négy és fél hektár saját szőlőnk is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ennél nagyobb területre van szükség. A venyige felhasználása maximum két évig optimális, a harmadik évben már jelentősen csökken a fűtőértéke. Az óvodában általában egy nap 8-10 bálát használunk fel, ezzel 22 C⁰ a csoportszobákban a hőmérséklet. Ma már szerencsére az is megoldódott, hogy a sorok között lévő venyigebálákat ne kézi erővel kelljen a sorok végére kivinni. Gyártattunk egy olyan kiegészítő eszközt, egy hidraulikus tálcát, ami a sor végére kihozza a bálákat, így már csak ott kell felpakolni ezeket. Ez azért is fontos, mert évente több ezer bála mozgatásáról van szó. A kedvező tapasztalatok birtokában reméljük hosszú évekre találtunk megoldást a gáz használatának kiváltására vagy a felhasznált mennyiség jelentős csökkentésére.
2023. 03. 03.
Kékes Online, Kápolnai Nagy Ágnes
Fotó: Kápolnai Nagy Ágnes
