Ahogy arról korábban is írtunk egy Egerszólát és Egerszalók között elhelyezkedő egykori homokbányát töltene fel mintegy 200 ezer tonna külföldről származó szennyvíziszappal a beruházó Midori-Öko Kft. A hír nagy port kavart, a lakosság és a térség polgármesterei aláírásgyűjtésbe kezdtek, s petíciót nyújtottak be a megyei kormányhivatalhoz a beruházás megvalósulása ellen.
A Heves Megyei Kormányhivatal – mint a beruházás engedélyezéséért felelős hatóság – lakossági fórumot hirdetett meg, ahol a település lakói és számos érdeklődő előtt ismertették a tervezett szennyvíziszap-kezelő projekt részleteit. Elhangzott: a beruházó már két alkalommal kezdeményezett engedélyezési eljárást, ám a benyújtott dokumentáció nem volt teljes, ezért jelenleg a népegészségügyi és a vízügyi hatóság is bővebb információt kért be a cégtől a hatásvizsgálati eljáráshoz. A 2019. március 22-én indult folyamatba – a felszín alatti vizek vizsgálata okán – a bányászati hattóságot is bevonják majd, a döntést a kormányhivatal július 30-áig fogja meghozni. Kiemelték: a fórumról videójegyzőkönyv készül, melyet vágatlan formában lehet majd megtekinteni a hivatal honlapján.
A fórumon részt vett Jakusch Pál, a Midori Öko Kft. ügyvezetője is, aki hangsúlyozta: a híresztelésekkel ellentétben a tervezett projekt valójában egy környezetvédelmi beruházás – ezt a kijelentését a teremben harsány kacaj fogadta –, s az érvényes jogszabályoknak megfelelően magas szervesanyag-tartalmú hulladékkezelésről szól. Az Olaszországból beszállított szennyvíziszapot meszes kvarchomokkal kevernék össze, majd bizonyos szagtalanítás és fertőtlenítés után elszállítanák. Az eljárás kidolgozása során figyelembe vették az uralkodó szélirányt is, bár a jelenlévők szerint a szél korántsem mindig onnan fúj, ahonnan a beruházó szeretné. Az import hulladékból akár a helyi mezőgazdaság számára is hasznos talajjavító terméket állítanának elő. Az ehhez szükséges alapanyag akkreditált laborvizsgálat után érkezne az országba, de nem mint hulladék, hiszen azt nem lehetne beszállítani Magyarországra – mondta Jakusch Pál a meglehetősen feszült hangulatú tájékoztatón.
A közönség soraiból elsőként Horváth László, a térség hét, a tervezet szállítás útvonala által érintett település országgyűlési képviselője kért szót. Kál, Kápolna, Kompolt, Aldebrő, Feldebrő, Tófalu és Verpelét több mint 10 ezer lakosa nevében az említett helységek polgármesterei jelenlétében elmondta: a nevezett községek és azok polgármesterei szolidárisak az itt élőkkel. Felszólalásaikból megtudtuk: a kormányhivatalhoz írásban is benyújtottak egy közös petíciót a beruházás ellen. A képviselővel egyetértettek abban, hogy a befektető nem tiszteli őket, hiszen nem vette a fáradtságot ahhoz, hogy megismerje az értékeiket. Az ilyen befektetőt itt nem látjuk szívesen – emelte ki Horváth László–, hiszen nekünk a földünk és a vizeink azok a kincseink, melyekre saját, s gyermekeink jövőjét is alapozzuk. A szennyvíziszap-feldolgozás nem fér össze az itt honos szőlő- és borkultúrával, a turizmussal és az idegenforgalommal, valamint útjaink és a levegő minőségét is jelentősen veszélyezteti. A 200 ezer tonna szennyvíziszap ide- és visszaszállításához nagyon óvatos becslések szerint is évi 10 ezer kamion terhelné a közutakat és a lakosság egészségét.
Azokat a befektetőket szeretjük – mondta Horváth László –, akik hozzátesznek a helyi értékekhez, nem pedig azokat, aki elvesznek belőlük. Ennek a beruházásnak a terve minden részletében hibás, érthetetlen, hogy miért nem ott szándékoznak megvalósítani, ahol a hulladék keletkezik, s az sem világos, hogyan került e projekt ötlete egy referenciák nélküli vállalkozáshoz. Mindemellett Egerszólát rendezési terve sem teszi lehetővé, hogy a terv valóra válhasson. Azt szeretnénk, hogy mindez csak egy rossz emlék legyen – mondta az országgyűlési képviselő. A zsúfolásig telt közösségi ház közönsége nagy tapssal erősítette meg a képviselő szavait.
Verebélyi György, Egerszólát polgármestere abszurdnak és elképesztőnek nevezte a beruházás ötletét, a hozzá kapcsolódó üzleti tervet pedig pontatlannak titulálta. Az elképzelés veszélyt jelentene a gyógyhely vizeire, az elmúlt 50 év hatalmas munkáját, milliárdos beruházásokat tehetne tönkre a környezetre gyakorolt káros, visszafordíthatatlan hatásokkal. Az önkormányzat testülete már rendeletet is alkotott erről, melyben tiltakozásukat fejezték ki, s szándéknyilatkozatban rögzítették, hogy nem kívánnak a rendezési terven változtatni.
A hozzászólók között egy rákkutató orvos aláhúzta: a szennyvíziszap mérgező, nehézfémek sóit is tartalmazhatja, ami a vízbázisba kerülve betegségeket okozhat. A felszólalók soraiban voltak turisztikai szakemberek és helyi gazdálkodók is. Sokan a lakosság köréből is kifejezték kételyeiket, azt firtatták, kinek állhat érdekében egy ilyen beruházás megvalósítása. Kiderült: az itt élők, gyermekeket nevelők és itt dolgozók féltik a környezetüket, a biztonságukat, a megélhetésüket, a jövőjüket, s mindent megtesznek azért, hogy megakadályozzák a kétes beruházást.
2019. május 14.
Kékes Online, Burián Orsolya
Fotó: Nemes Róbert
