Futók, kerékpárosok, kreatív tökfaragók és izgatott kincskeresők gyűltek össze Bükkszéken, a 3. tökfesztiválon. A résztvevők lelkesedését a szitáló eső és a meglehetősen zord időjárás sem hűtötte le. A gasztronómiát és az egészségmegőrző sportot kombináló rendezvényt a Bükkszék Idegenforgalmáért Egyesület rendezte. Elsőként a szervezet elnökét, Kóti Lászlót kérdeztük a tapasztalatokról.
– Milyen visszajelzések érkeztek a fesztiválról?
Szerencsére csupa jó jutott vissza hozzánk, így boldogan konstatáltuk, hogy ismét megérte a közösség megmozdításáért és a település ismertebbé tételéért végzett munkánk. Kora hajnaltól kint voltunk a helyszínen, sátrat, padokat állítottunk, igyekeztünk mindenre felkészülni, hogy mire megjönnek a vendégek és a sportolók, minden készen álljon a fogadásukra. Nagy öröm számunkra, hogy sokan már a jövő évi tökfesztiválról érdeklődtek. Népszerűek voltak a sportelemek, és a tökből készült ételek egyaránt.
A szomszédos községekből és a testvértelepülésünkről, a vajdasági Zentáról is üdvözölhettünk egy csapatot, akik tökös rétest és derelyét készítettek, isteni volt mindkettő! A tökpálinka igazi különlegességnek számított! Szlovákiából is többen érkeztek, szintén ínycsiklandó finomságokkal. Kulturális műsoraink is sikert arattak, a bodonyi Kenderszer Néptáncegyüttes tehetséges tagjainak lendületes műsora, valamint a helyi óvodások fellépése színt vitt a szürke időjárásba.
Dr. Kiss Tamást a futóverseny kapcsán faggattuk.
– Gratulálunk, ott voltunk, mikor az élbolyban futott be a célba, a bükkszéki gyógy- és termálfürdő elé. Nemcsak futott, szervezett is. Mesélne róla?
Az én feladatom a futás lebonyolítása volt, de az egyéb előkészületekben is szívesen segédkeztem. Nagy várakozással tekintettünk az esemény elé, de magunk is meglepődtünk, mikor beérkeztek a nevezések, olyan sokan érdeklődtek a mozgás iránt. Az utolsó pillanatban úgy döntöttünk, hogy a nagy létszámra való tekintettel megerősített polgárőri és rendőri biztosítást kérünk a 12,5 kilométeres útszakaszra. Jót futottunk, kellően meg is éheztünk, mire megérkeztünk a célba.
A végén bekapcsolódtak hozzánk azok is, akiknek ez a táv egyelőre még hosszú lett volna, és a Bükkszék táblától együtt kocogtunk a fürdőig. Az érintett településeken is voltak, aki beálltak mellénk egy időre, s olyan is akadt, aki csak tolta kerékpáron a biciklizni még nem tudó gyermekét. Nem az számít, hogy 1 vagy 12 kilométert fut valaki, hanem, hogy együtt akarunk lenni, megmutatni, hogy az összefogásban hiszünk a futás terén is.
Ezúton is köszönöm a segítséget mindenkinek, a lányaimnak, aki az arcfestést végezték, Molnár Győzőné Zsókának, háziasszonyunknak a péntek esti összejövetelen, a regisztrációnál és a pultban nyújtott egész napos, pótolhatatlan közreműködéséért, és Varga Csabának is, aki a rendkívül népes biciklis szakaszt igazgatta, s aki előző nap le is tekerte a távot. Sok gyermek pattant nyeregbe, aminek nagyon örültünk. Nagy élmény volt, amikor együtt rajtoltunk el, jó volt a hangulat, tényleg élveztük ezt a kalandot. Őszintén remélem, hogy jó példával szolgálhattunk, hogy többen kedvet kaptak a mozgáshoz.
Meghívásunkra csatlakozott a rendezvényhez Horváth László, a térség országgyűlési képviselője is. Jövőre talán futni is beáll majd! 🙂
– Melyik program volt a legnépszerűbb?
Idén is a kincskeresés vitte a prímet. Ez tulajdonképpen egy kreativitást, együttműködést, kommunikációt és logikát igénylő csapatmunka volt, amihez kellett némi helyismeret, illetve az sem ártott, ha valaki tisztában volt Bükkszék történetének főbb mozzanataival. Emellett a tökfaragást is sokan kipróbálták, de volt, aki kifejezetten egy jót enni jött ki ezen az őszi napon. A tartalmas napot tábortűz zárta, melynek fénye mellett megfogadtuk, hogy jövőre újra megrendezzük a tökfesztivált Bükkszéken, s talán egy terepfutással is gazdagítjuk a sportprogramot.
Szerző: Kékes Online, Burián Orsolya
Fotó: Czímer Tamás
2019. 10. 07.
