Mátrafüreden napfényes időben találkoztunk, az erdei hídnál már türelmetlenül toporgott Jack, Lara, Gery és a többiek, azaz a kutyusok, akik láthatóan örömmel és barátságosan fogadták az idegentől jött simogatást is. Mielőtt elindulnánk felfedezni a Mátrát, először a kezdetekről kérdeztem Tamást.
Úgy tudom, már gyerekkorában a saját német juhászkutyájukat fogta be a szánkó elé a barátaival. Ez valóban így indult?
Kiskoromtól kezdve nagyon szeretem a kutyákat. Egy darabig nehezen lehetett, mert nem kertes házban laktunk. Édesanyám azt mondta, hogy kisfiam, ha kertes házba költözünk, annyi kutyád lehet, amennyit csak akarsz. Hát erre ráfaragott. Ezt követően meghatározó élményem volt, hogy egy újságban láttam Michael Schumacher Forma 1-es világbajnokot, amint egy kutyaszánon állt. Ez annyira megfogott, hogy régi katonai fa síléctalpból építettem magamnak egy kutyaszánt, ezzel a Felső-Mátrában kirándultam.
Az élmény hamarosan eredményekben is megmutatkozott, hiszen Ön a legeredményesebb magyar versenyző ebben a sportágban. Több mint két évtizede vesz részt versenyeken, többek között Európa-bajnokságot is nyert. A legtöbbünk számára csak filmekből ismerősek a kutyafogat versenyek, avasson be egy kicsit ezekbe!
A sprint kutyafogathajtó versenyek átlagosan 20-30, a középtávúak pedig 300 kilométeresek. A kutyaszánhúzás-versenyek csúcsa, az Iditarod, az Alaszkában rendezett eseményen a versenyzőknek kemény fagyban kell teljesíteniük az 1800 kilométeres távot. A csapatok általában tíz nap alatt mennek végig, a rekordot az amerikai Mitch Seavey tartja nyolc nap és három órával. Jómagam 26 éve foglalkozom szánhúzó kutyákkal, 1997-ben Donovalyban volt az első nemzetközi versenyem, akkor legjobb magyarként a 8. helyen végeztem, tíz évvel később kerültem a csúcsra, akkor állhattam fel a dobogó legfelső fokára 8-as Husky fogatommal. Összesen több mint 170 szánhúzó versenyen álltam már dobogón.
Mátrafüreden évek óta lehetett Önt látni a kutyákkal, pár éve pedig a nagyközönség is kipróbálhatja ezeket, ahogy most mi is, tehát nemcsak télen, hanem nyáron is élvezhető ez a különleges élmény.
Igen, tavasztól őszig speciális kocsi van a kutyák mögött, ami elektromos rásegítést ad bizonyos helyeken. A meredekebb emelkedőkhöz ehhez szükség van, mert nyáron nagyon felmelegednek a kutyák. Évekkel ezelőtt egy átalakított 601-es Trabant volt a gyakorló eszköz, ezzel vittem el a barátaim egy-egy körre. Később folyamatosan fejlesztettem az eszközállományt, hogy egész évben biztosítani tudjuk az élményt a nagyközönség számára. Hozzátartozik, hogy ez egy költséges foglalkozás, a kutyák havi élelmezése több mint százezer forint. A kutyák hat-hét hónapos korukban már futnak a szán mellett, később állnak be, és hat hétéves korukig tudnak csúcsteljesítményt nyújtani.
Közben elindulunk és a vezényszavak mellett Tomi folyamatosan dicséri a kutyusokat, akik erdei utakon kanyarogva visznek egyre magasabbra. A pihenőben a kocsiból előkerülnek a tálak, minden kutya kap innivalót, ám a látható, hogy a pihenőt sem egyformán viselik, van amelyik pár perc múlva menne tovább.
A pihenőben fontos nekik a folyadékpótlás, egy speciális keveréket kapnak, amiben kalcium mellett májkrém is található. Ezeknek az állatoknak a munkaigénye sokkal nagyobb, mint mondjuk a házőrzőknek, normál futással nem is lehet lefárasztani őket, csak a húzómunkával. Ezek a kutyák falkában élnek, vannak közöttük vezérek, akik többet dolgoznak és munka közben is utánuk mennek a többiek. A falkában Greyster és Husky fajta van többségben, csak kicsit hasonlítanak azokra a hatalmas szőrű, kék szemű kutyákra, amelyeket kiállításokról meg a városi utcákról ismerünk. A kutyaszán összeállításának fontos szempontjai vannak, mivel nem mindegyik kutya alkalmas vezérnek. Azért fontos, hogy erős kutyák legyenek elől, mert így a szán oldalirányú becsúszásait jobban tudják korrigálni a nagy testüknek köszönhetően. A vezérkutya az, aki agyban dolgozik. A mostani 45 kutya közül 36 aktív, a többi már nyugdíjas. Ahogy az emberek egy része nehezen éli meg a nyugdíjazást, ez a kutyáknál is látszik, bár már nem versenyeznek, ám a túrákra szívesen elkísérnek minket. Egyikőjük a korábbi vezérkutyám, a Husky szuka Sziszi, aki több mint hatvan alkalommal vezette győzelemre csapatát. Az ő anyukája, Bonnie az, aki legtöbbször vitte győzelemre a csapatot. Az elmúlt két hónap a kutyákkal együtt nekünk is megpróbáltatást volt, ám hetente többször tartottunk edzést nekik, hogy a mozgásigényüket kielégítsük.
Úgy tudom, arra is van lehetőség, hogy Mátrafüreden nézzék meg a kutyákat, ahol sok érdekességet lehet megtudni a kutyusokról, miközben a gyerekek velük vannak.
Valóban így van, általában iskolai csoportok érdeklődnek, a nagyobb létszám miatt a túra nehezen kivitelezhető lenne, így viszont testközelből ismerkedhetnek meg a kutyákkal, közben pedig érdekességeket mesélek nekik, például, hogyan védjük télen az állatok tappancsait. Jelenleg egyébként többségében szibériai husky, fekete greyster kutyáim vannak. Érdekesség, már alaszkai husky kutyusaink is vannak, Norvégiából vettünk egy szukát.
A gyorsan elrepülő két órás kirándulás közben Tamás elmondja, nyári melegben csak kora délelőtt lehet a túráikra jelentkezni, amelyekből többet is kínálnak. A felelős állattartás mellett olyan kulisszatitkokat is meg lehet tudni, milyen étrend szükséges nekik, hogyan választják ki, a fogat előtt melyik kutya hol helyezkedjen el. Végül arra a kérdésre, a népszerű kutyafogattúrák mellett milyen tervei vannak, Tamás elmondta, hogy hosszú távú, 300 kilométeres versenyeken szeretne majd indulni. Ehhez már csak annyit tehetünk hozzá, reméljük, mire legközelebb beszélgetünk, talán már a 200-hoz fog közelíteni a dobogós helyezések száma. Addig is, télen-nyáron mindenkinek ajánljuk az egyedi élményt!
2020. június 3.
Kápolnai Nagy Ágnes
Fotó: beküldött, Hering Tamás
