Egykor vára volt, honfoglalás kori temető nyomaira bukkantak, sőt, majdnem kitelepítettek az egész falut hatvan évvel ezelőtt. Egy különleges sorsú település múltját elevenítettük fel Szarvas Lászlóval, Visonta polgármesterével.
A községháza előtt találkozunk, sétánk során kivételesen először a közelmúltról beszélgetünk. A település életében meghatározó volt az egykori Gagarin Hőerőmű, ma Mátrai Erőmű Zrt. terjeszkedése a külszíni bányaművelésben. Az 1960-as években komoly tervek születtek a falu megszüntetéséről, ami szerencsére elmaradt, meséljen erről!
A község határában feltárt szén megváltoztatta a lakosok életét, az addig többségében mezőgazdaságból élő lakosság zöme az iparban helyezkedett el. A Gagarin hőerőmű feltárásai alapján kiderült, hogy a község alatt lévő szénvagyon többszörös értéket képvisel, mint a falu. 1961 áprilisában Visontára építési tilalmat rendeltek el, úgy tűnt, a település nem kerülheti el a kitelepítést. Az akkori források szerint 1962 tavaszára kijelölték volna a falu új helyét. Erre vonatkozóan több elképzelés volt a helyről, Abasár, Halmajugra mellett szó volt Gyöngyös külterületéről is. Ebben egységes lakóházak lettek volna Újvisontán. Ez az évtized ezzel telt, közben azonban ennek melléktermékeként nagyszabású ásatások is folytak a faluban, de erre később térjünk vissza. 1969-ben végül az a határozat született, hogy Visonta helyben marad, az alatta lévő, fejtésre előirányzott szenet új feltárásokból kell biztosítani. Sajnos, a bizonytalan évek miatt sokan elköltöztek, az építési tilalom feloldása csak 1970-ben történt meg. Ennek az évtizednek a következményeként számos fejlesztés nem valósult meg, így a következő évtizedekben ennek pótlására kellett figyelmet fordítani. A mai napig mély nyomot hagyott ez az időszak az itt élők életében.
Említette, hogy a kitelepítés kapcsán komoly ásatások folytak a faluban. Meséljen erről! Pontosan milyen leleteket találtak a régészek?
Visonta múltja tárult a szemünk elé ennek köszönhetően, talán nincs még egy olyan település, amit ilyen alaposan feltártak volna. Ma már bizonyosan tudjuk, hogy egykor vára is volt a településnek. De lépjünk még egy kicsit vissza az időben, az ásatások feltárták, hogy a kora középkorban is már lakott hely volt a falu. Erre a három helyen is feltárt középkori temető a bizonyíték. Ezek egyike hazánk egyik legkorábbi, honfoglalás utáni magyar temetője, 77 sírral. Mindez azt mutatja, hogy viszonylag magas volt a lakosság száma a korabeli viszonyokhoz képest. A települést ebben az időben még biztosan nem hívhatták Visontának, mivel a hagyomány szerint csak a vár építése után nagyjából száz évvel kapta a nevét Aba Sámuel egyik fiáról.
Aba Sámuel, harmadik magyar királyunk érdekes egyéniség, mivel alig három évig ült a trónon, ám az Aba nemzetség a Mátrában meghatározó. Visontához is köthető hozzá tartozó legenda?
Ez érdekes kérdés, hiszen, ha valóban állt itt erősség, akkor abban járhatott Aba Sámuel király. Ami tény, a kabar származású Aba nemzetség jelentős területet kapott Árpád vezértől a Mátrában. Aba Sámuel a források szerint Géza fejedelem lányát vette feleségül, így a király után a második előkelőség volt. Rövid uralkodása után három fiának menekülnie kellett, az egykorú feljegyzések szerint legidősebb fiát hívták Visontának, ami szlávul „magasztos dicsőséget” jelent. Feltételezések szerint innen eredhet a mai Visonta neve. Érdemes itt megjegyezni, hogy Aba Sámuel fiai közül a középső testvért Domoszlónak hívták, ez lehet a magyarázat a mai Domoszló falu nevére. Visszatérve a legendákhoz, a faluban állt egy hatalmas tölgyfa, a fa alatt pedig nagy méretű, csiszolt kövek álltak. Ide jött a szomszédos Sárról Aba Sámuel király, hogy itt gyűlést tartson és intézze a helyiek ügyes-bajos dolgait. Ezt a részt a falubeliek Kiáltónak, Rókusnak hívták. Ez a mai temető alatti terület, amelyet a középkorban ligetes erdő borított.
A múltidézés közben észrevétlenül érünk el a temetőhöz, és pillanatok alatt a jelenben találjuk magunkat. Aki ide felsétál, különleges helyet talál, a Mária kertet. Elmélyülésre alkalmas hely, de hogyan jött ez létre?
A Mária út részeként biztosítottuk a helyet Mária kertnek. Ezek az elmélyülés, lelki feltöltődés mellett közösségi térként is funkcionálnak. Innen pár lépésre indul sétány a rekultivált bányaterület tavához. Jelenleg nem túl jó állapotban van, ebben a közeljövőben komoly változás lesz, mivel 15 évre megkapta a vízhasználati jogot a Mátrai Pergetők Egyesülete. Terveik szerint sporthorgász tóként működtetik, emellett kellemes kiránduló és pihenőhely lesz.
A központ felé a gyerekzsivajtól hangos óvoda mellett sétálunk vissza a központba, a Szent Kereszt felmagasztalás római katolikus templomhoz. Ennek szomszédságában áll a falu legrégibb épülete, a parókia. A templom mögött hívogatóan sorakoznak a régi pincék, adódik a kérdés, ma is használják ezeket?
Látványra valóban hangulatos, ráadásul a falura is szép kilátás nyílik innen. Ennek a történelmi homokkődomb pincesornak a sajátossága, hogy belül nem kellett boltívet rakni, a dombba vájták a pincéket.
Szerencsére ma több fiatal borász is van a faluban, így remélhetőleg mind több pincébe költözik majd vissza az élet. Azt tudni kell, hogy Visontán alapvetően az volt a gyakorlat, hogy a szőlőt terményként adták el, a feldolgozás nem volt jellemző. Ebben történik most változás, a Medveczki, a Maróti pince borai mind ismertebbek. Sőt, az önkormányzat is rendelkezik négy és fél hektár szőlővel, melybe Irsait, Olaszrizlinget és Kékfrankost telepítettünk három évvel ezelőtt.
Szarvas László büszkén mutatja a templom szomszédságában álló faragott hidat. A hídon Visonta címere mellett a szőlőművelés és borkészítés egyes fázisai láthatóak.
Ezeknek a motívumoknak egy része köszön vissza a híd folytatásában lévő kerítésen, mely a parkot öleli körbe. A település mai címerét egy 1782-es pecsét alapján alkották meg. Még így télen is hívogató a település, a rendezett terek, parkok, a szépen kialakított járdák mutatják, az itt élőknek fontos környezetük szépítése. Nem véletlen, hogy Visonta lakossága az elmúlt több mint egy évtized alatt folyamatosan nőtt, a hangos gyerekzsivaj sem véletlen az óvodában, jelenleg ötven gyerek jár ide, lassan a bővítésen kell gondolkodni. Egy biztos, a rendezett, tiszta falukép nem véletlen – teszi hozzá Szarvas László, mivel figyelnek arra, hogy biztosítsák a helyieknek azt, legyen hogy leadniuk a fáradt olajat, de begyűjtik az elektronikai hulladékot, a használt gumit. Biztosítanak sittes konténert, és külön nyesedék telep is a lakók rendelkezésére áll. Bár nem a turizmus fősodrában áll Visonta, az azonban biztos, kirándulási célpontként előnnyel indul minden olyan település, ahová megérkezve azt érzi a látogató, jó itt lenni!
Búcsúzóul Szarvas László megemlíti még a szoborparkot, amit több mint egy évtizede hoztak létre. A székelykapu mögött a 1848-49-es emlékmű mellett helyet kapott az 1956-os forradalom emléke.
Középpontban pedig stílusosan a Szent István emlék. A szobor tetején lévő korona mögött pedig méltóságteljesen húzódik a Mátra tömbje. Érdemes tehát feltenni a bakancslistára Visontát is, az emlékek között barangoljanak az utcákon, fedezzék fel a még meglévő régi házakat, és idézzék fel, hogy milyen kevésen múlt, hogy megmaradhattak ezek az emlékek.
2021. február 2.
Kápolnai Nagy Ágnes
