A falu legismertebb történelmi emléke az 1200-as években épült románkori templom, mely az épülését követően a környező falvak központi temploma volt. Történetéről a XIX. századig nagyon keveset tudunk, csak egy 1332-1337 között keletkezett pápai tizedjegyzékekben találunk rá utaló említést. Ebből megállapítható, hogy a község 2 garast, Johannes pap pedig 3 garast fizetett.
A pétervásárai plébánia leltárában 1720-ban konkrét feljegyzést találunk az épületre, mely szerint nem szorul javításra. Egy 1732 előtti összeírás Pétervására fíliájaként említi, s számot ad a templom vagyonáról, melyet szentségtartó, miseruhák, oltár, gyertyatartók, kereszt és kelyhek alkották. 1746-ban a Canonica Visitatio szerint a templom állapota közepes, illetve az irat megemlít egy Keresztelő Szent János tiszteletére emelt kápolnát, mely néhány évtizeddel később már annyira romos állapotban volt, hogy elbontották, helye ma ismeretlen (1776, egyházlátogatási jegyzőkönyv). 1784-ben a község az erdőkövesdi plébánia fíliája lett.
1845-ben felmerült a templom bővítése, de a következő év őszén állapota annyira megromlott, hogy a plébános bezáratta. 1850-ben elkészültek a javítások, ám az 1870-es években már ismét javításra szorult. Nagyobb horderejű munka az 1891-ben végzett vakolás, kisebb átépítés volt. 1912-ben a keletkező repedések miatt életveszélyessé vált, s ezután használaton kívül maradt. 1948-ban fiatalok tüzet raktak a romos templom falai között, mely tetőszerkezete ekkor porig égett. Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség már 1958-ban tervbe vette a Váraszó nyugati szélén álló templom helyreállítását és bővítését.
1963-ban megkezdődtek a falkutatások és a feltárások, melyek eredményeképp a templomot újratervezték, a románkori köveket visszaépítették a falba, a XVIII-XIX. századi bővítéseket elbontották. A templom mellett feltárásra került egy sekrestye és egy csontház, amely rekonstrukciója azonban forráshiány miatt nem valósult meg. 1998-ban Hajdú Miklós atya plébánossága alatt dr. Seregély István egri érsek újraszentelte a templomot, az eredeti Szent Péter és Pál apostolok titulus helyett Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. A templom jelenleg csak az október 8-ai búcsúnaphoz legközelebb eső vasárnap a szentmiseáldozat színhelye.
2020. 05. 10.
Kékes Online, Burián Orsolya
Fotó: Czímer Tamás
Forrás: Váraszói településkönyv
