Az Orbán napi borünnepeknek országszerte nagy hagyománya van, reméljük, jövőre már együtt ünnepelhetjük! Mutatjuk eredetét, időjósló hagyományait.
Az idei év naptárában egész közel került egymáshoz a pünkösd, és Szent Orbán napja, azaz május 25-e, ami jeles nap a szőlőtermesztők és a borászok kalendáriumában is. Sok időjárási megfigyelés, néphagyomány kapcsolódik a naphoz, és a katolikus szertartásokban is megtaláljuk emlékezetét. Először ismerjük meg Szent Orbán pápa életét és azt, ereklyéi hogyan kerültek Magyarországra, azon belül is Monokra.
A hagyományok szerint I. Orbán pápa – akit később szenté avattak -, rendelte el, hogy a miseáldozat kelyhét és tányérkáját aranyból vagy ezüstből kell elkészíteni. Ezért a későbbi ábrázolásokban kehellyel és szőlőfürttel láthatjuk Szent Orbánt szobrát. Ma a szőlősgazdák, borászok, kádármesterek és a kocsmárosok patrónusaként tisztelik.
Szent Orbán ereklyéi Magyarországon
Ennek történetéhez majd 250 évre kell visszanyúlnunk az időben. Andrássy István gróf a Vatikánban járva tokaji aszúval kínálta meg a szentatyát, XIV. Kelemen pápát. Az aszúbor igen ízlett a pápának, ám amikor 1771-ben legközelebb Rómában járt, és fogadta őt a pápa, nem vitt magával a híres italból, amit XIV. Kelemen igencsak rossz néven vett. Andrássy széttárta karját, hogy bizony, az elmúlt évben cudar volt a termés, mivel a borvidék nem minden évben terem aszú készítésére alkalmas szőlőt, ugyanis a tavaszi fagyok sokszor nagy károkat okoznak. Kelemen pápa erre megajándékozta Andrássy grófot elődje, Szent Orbán csontvázával, így kerültek hazánkban az ereklyék. Az ajándékozásról egyébként névre szóló dokumentum is született. Az ereklyéket akkor Andrássy gróf kastélyához épült kápolnájában helyezték el Monokon. 1906-ban az Andrássy család a gyermekjóléti ligának ajándékozta a kastélyt, melyet iskolává alakítottak át, így az ereklye a monoki római katolikus templomba került. A teljességhez tegyük hozzá, hogy I. Orbán pápa földi maradványai több mint hat évszázadon át Rómában nyugodtak. A Szent Orbán-ereklyét 849-től 1771-ig az elzászi szőlővidéken található Erstein város kolostorának templomában őrizték. Ekkor terjedt el Orbán tisztelete a nyugati világban.
Orbán napi időjósló hagyományok
A magyarországi hagyományokban is jelentős esemény ez a nap. Szokás Orbánt a negyedik fagyosszentek is nevezni, mivel a megfigyelések alapján ez az utolsó nap, amikor annyira lehűlhet az idő, hogy az egész évet befolyásoló kárt tegyen az éppen virágzó szőlőben. Ezért a szegedi gazdák között járta az a tréfás mondás, kissé haragosan, hogy azt is agyon kellene ütni, aki Orbánt betette a kalendáriumba. Az időjárási megfigyelések szerint, ha Orbán napon esik, rossz lesz a termés, az ősz is esős lesz. Ha viszont ilyenkor süt a nap, akkor hosszú, napos, kellemes ősz, igazi indián nyár vár ránk. Az előrejelzések szerint idén fagy biztosan nem lesz, ám esőt megint kaphatunk bőven. Régmúltban természetesen az emberek is megpróbáltak tenni – a maguk módján – a rossz hatások ellen. Szokás volt, hogy az asszonyok seprűvel járták végig a házat, és kergették ki a hideget. Esős Orbán napon a szőlősgazdák megtöltötték esővízzel a borosüvegeket, így biztosítva, hogy ősszel is megteljenek borral. A hívők Szent Orbánnál is eljártak a jó idő és a jó termés érdekében. Orbán szobrának fejére díszes koszorúkat tettek, hogy bőséges legyen a betakarítás. Ha elmaradt a csapadékos, hideg idő, akkor bort vittek szobrához. A szőlőtermelő vidékeken a mai napig sok szobra áll Szent Orbánnak, akihez eljárnak a gazdák május 25-én.
2021. május 25.
Kápolnai Nagy Ágnes
