Sorozatunk legújabb fejezetében Gyöngyös felsővárosi részében kirándultunk, onnan pedig kíváncsiságunk tovább vitt Mátrafüredre. Mutatjuk, mit találtunk!
Gyöngyös Felsőváros
Kirándulásunkat a gyöngyösi Felsővárosban kezdtük, ahol Berze Nagy János az első utca, amit felfedeztünk.
Berze Nagy János Gyöngyösön töltötte gimnáziumi éveinek egy részét – ma az ő nevét viseli a gimnázium – majd a fővárosban lett bölcsészhallgató. Pályáját Kolozsváron kezdte, itt írta nagy munkáját a Meseszótárt, ami sajnos nem maradt fenn, a kiadásakor közbeszólt az első világháború. Ő volt az, aki több mint 500 magyar népmesét rendszerezett, a magyar mesekatalógus az első ilyen európai munka volt. Munkái közül említsük meg az 1905-ben kiadott „A Hevesmegyei nyelvjárás” című tanulmányát. „A palóc nép, mely régtől fogva úgyszólván teljesen elszigetelt életet élt, sokáig féltékenyen őrizte hagyományaival együtt nyelvét is, melyen a régi zománcból nem egy helyen csillog még, s amely tősgyökeres magyarság dolgában akármelyik nyelvjárással vetekedhetik. Nyelve gazdag és kifejező, fordulatos és eleven, teljesen hű tükre annak a hegyes-völgyes, rónaságba nyúló földnek, melyen él. A hegyi palóc büszkén néz le a Mátra tetejéről a Gyöngyösnél, Kápolnánál kezdődő sík földre s a síkföldi palóc (szülőföldemen: Besenyőteleken haragszanak érte, ha palócoknak nevezem őket, pedig régi írások is kúnpalócoknak mondják őket) viszont önérzettel vallja magáénak az ősöktől öröklött barázdákat. E kettőt rokonokká teszi a nyelv majdnem egyazon volta, s testvériséget létesít köztük a közös történet és hagyomány. Együtt védték ők az ősi jussot tatár, török, német ellen, s a Tiszától felfelé egészen a Mátra gerincéig lakókat ezért tartották össze a közös viszontagságok a múltban s ezért tartják össze a közös emlékek a jelenben.” Fiatal korában nem tudta eldönteni, költő, vagy folklorista legyen-e, így szívesen írt verseket is. Sajnos néprajzi munkásságának nagyobb része nem jelent meg életében nyomtatásban. Ezek közül is kiemelkedik az Égigérő fa című mitológia kötete, ami a magyar hitregék összefoglalása.
Az utca folytatásában a túloldalt a Solymos utcán sétáltunk, a zsákutca végéből pazar kilátás nyílik a Mátrára és természetesen ott van előttünk Gyöngyössolymos. A Solymos utcából nyílik a Sárhegy utca, ami a minden évszakban különleges hegyre tekint. Kis körsétánkat a Hanák Kolos téren fejeztük be, szépen rendezett játszóteret ölel körbe.
Hanák Kolos, a mátrai turizmus magalapítója volt, az ő irányításával készültek el az első jelzett utak, kilátók. Évtizedeken át a gyöngyösi közélet szervezője, s egyik központi alakja volt. 1886-tól írásaival is népszerűsítette a Mátrát, majd 1887-ben megalapította a Kárpát Turistaegylet Mátra Osztályát, a mai Magyarország első turistaegyletét. Ő írta a Mátra első útikalauzát is.
1883-ban megvásárolta Gyöngyös Fő terén, az azóta is Hanák háznak nevezett épületet, amelyet felújítva alkalmassá tett a rendszeres összejövetelekre. 1886-ban út épült Benén (a későbbi Mátrafüreden) át Parádra, ennek az építkezésnek szintén Hanák volt a motorja, meggyőzve Gyöngyös és a vármegye tisztségviselőit annak szükségességéről. 1890-ben Hanák ösztönzésére helyi tőkés vállalkozók megalapították a Benei Villaépítő RT-t, ami a háborúig 50 villát épített Benén. Mintagazdasággá vált abasári birtokai, a gazdaságában pincéket vájatott, kitanulta a borászat mesterségét is. Tanfolyamon taníttatta a vagyonvesztett sáriaknak az oltványszőlő termesztését és a magasművelést, úgy, hogy napszámot fizetett a tanulás idejére. 1986-ban Gyöngyös díszpolgárává választották. Emlékét ma a Hanák Kolos Turista Egyesület őrzi többek között népszerű, sokakat vonzó teljesítménytúrákkal. A Hanák Kolos kilátóhoz Mátrafüredtől jelzett turistaúton kirándulhatunk.
Mátrafüred
Mátrafüredre beérve a Béke utcán induljunk felfelé, ezt követően az utcanevek szinte maguktól mesélnek. Az Üdülősor, a Hegyalja út, a Kozmáry, a Kilátó, a Tölgyes utca, mind a Mátrára utalnak, illetve a Mátra szimbólumának tekinthető Kozmáry kilátóra, ami Kozmáry János üdülőtelep igazgatóról kapta nevét.
Érdekesség, hogy a tájra utaló nevek mellett egyetlen tulajdonnevet találunk a Kozmáry mellett, Csiky Sándor nevét.
Ő Mátrafüreden élt festőművész volt. Mátrafüreden érdemes nyitott szemmel járni, különösen az Üdülősoron, a házak is mesélnek errefelé. Régi polgári kúriák mellett új építésű villák jól megférnek egymás mellett, sőt egészen új épületeket is emelnek. Természetesen van olyan ház, amin bizony meglátszik az idő, mellette jóval szerényebb házak húzódnak meg. Nem véletlen mindez, az 1920-as évek végén számos villa épült Füreden. Hozzájárult ehhez, hogy Puky Árpád polgármester számos telket értékesített ekkor azzal a céllal, hogy minél többen építkezzenek. Számos fővárosi vásárolt itt akkor telket, a mostani Üdülősort nem véletlenül hívták akkor Pesti sornak. Szerencsére van itt olyan 1922-ben épült villa, amit a leszármazottak panziónak újítottak fel. Az Üdülősor feletti Hegyalja úton az Erdészeti Intézet mellett az Egererdő Mátrafüredi Erdészete található.
Visszatérve a Béke úton, érdemes sétát tenni a parkban, megnézni a Keresztelő Szent János templomot is. Az út túloldalán még egészen hosszan húzódik Mátrafüred, s ahogyan megszokott az utcanév árulkodik az irányról, Pálosvörösmarti utca nevet viseli a következő településtábláig tartó szakasz. A Benelapos Mátraüred ezen része, itt épült az 1980-as években az erdészeti középiskola.
2021. május 26.
Kápolnai Nagy Ágnes
