A Három falu templomát Szent István tiszteletére szentelték fel, a Mátra alján, Markazon pedig a Szent István-park szobra tiszteleg államalapító királyunk előtt. Felkerestük mindkét helyszínt. Mutatjuk a részleteket!
Három falu temploma
A Mátra egyik jelképe a Három falu temploma, már egy 1950-es fotón is szerepel, a kép előterében egy Ford V8 Modell 48, 1935-ös kiadású személygépkocsi látható. De nézzük a templom építésének különleges történetét!
A templom építésének helyéről és körülményeiről megoszlanak a vélemények. Több nézet ismeretes, az egyik szerint az egri érsekség elképzelése az volt, hogy a három falunak — Mátraszentimre, Mátraszentlászló, Mátraszentistván — legyen közös temploma, mely köré odatelepülnek, így idővel centrum lehet a települések életében. A három falu azonban sehogyan sem tudott megegyezni a pontos helyről, ezért Szmecsányi érsek kijelölte a három falutól közel azonos távolságra lévő pontot.
1942-ben szentelték fel a mára a Felső-Mátra egyik jelképévé vált templomot, amelynek Szent István király a védőszentje.
A főoltárkép a templomépítő Szt. István királyt ábrázolja, Kátai Mihály egri festőművész alkotása. 2015 nyarán készült el magánadományokból a templom körül a stáció, teljessé téve így a templom környezetét.
Az egyszerű, andezit alapon álló, vakolt és műkő lapokkal fedett téglaoszlopok fülkéiben helyezkednek el a Somogyi Gábor festőművész által készített, ötszög alakú, művészi tűzzománc stációképek. A kék-arany-vörös, zöld és barna színek sötétebb árnyalataiból élénken kiemelkednek a kékesfehér emberi arcok, végtagok, különösen Jézus teste, mely szenvedésének fokozódásával egyre nagyobb hangsúlyt kap. A stációk felépítése a követi a szenvedéstörténet szokásos ábrázolási rendjét. Bár a stációkon nincs feltüntetve a megnevezés, a képekről világosan leolvashatók az egyes állomások történései.
Mindenképpen ide kívánkoznak Sík Sándor, piarista költő, tanárnak szép sorai:
„Terméskő felvértezetében,
Szürkén, majdnem fenyegetőn,
Égbeszúró háromszög fejjel
Áll a templom a hegytetőn.
Várnak néznéd: három falucska
Süvegeli a zord tetőt:
A fakanál-faragók népe
Meg a szénégetők.” (Sík Sándor: Jézus a Mátrában, részlet)
Markaz, a Szent Korona emlékmű
Markaz szélén, a települést elhagyva, a Domoszló felé vezető út bal oldalán találjuk a szépen gondozott Szent István-parkot. Érdemes itt megállni és elidőzni, nem csupán az emlékmű kapcsán, hanem azért is, mert a park szegletéből falunéző sétaútra is indulhatunk információs táblák segítségével.
A Szent Korona emlékmű történetéből annyit, Markaz Községi Önkormányzat Képviselő-testülete részéről egészen 1999. évig visszanyúlóan igényként jelentkezett, hogy Szent István emlékének ápolása céljából a jelentőségéhez méltó, művészileg értékes alkotás készüljön a településen. A tervezett mű helyének a Szent István-parkot jelölték ki, a park kialakítása 1999-ben kezdődött tereprendezéssel, patakmeder kotrásával. 2005 decemberében vették fel a kapcsolatot a Képző- és Iparművészeti Lektorátussal és megkezdődött szobor felállításának folyamatát. 2007 áprilisában az önkormányzat Győrfi Lajos szobrászművésszel kötött szerződést a Szent Korona emlékmű kivitelezésére. A kővel burkolt, lépcsővel, támfallal kiegészített palást formájú rendezvénytér a környék középkori várépítészetét szimbolizálja, melyből, mint egy régészeti lelet a magyarság kialakulásának szkíta, hun, avar és honfoglalás kori töredékei vannak természetes sziklákba faragva. E mondákból ismert csodaszarvas, táltos, griffes és turulos ábrázolások gondolata vezeti fel szemünket a központi formára, a Szent Koronára. A szobor és környezetének anyaga a térségre jellemző kisnánai bányában található andezit kőzet. 2007. augusztus 20-án Markaz község alapításának 675. évfordulóján a Szent István-napi Falunapon avatták fel az emlékművet.
2021. szeptember 6.
Kápolnai Nagy Ágnes
