A Kulturális Örökség Napjai program keretében szakvezetéssel lehet megismerkedni a gyöngyösi Ferences könyvtár és rendház 700 éves történetével szombaton.
Előzmények
1984-ben Franciaországban Történelmi Műemlékek Nyílt Napja címmel egyedülálló kezdeményezés indult útjára, azzal a céllal, hogy azok a kiemelkedő, széles érdeklődésre számot tartó műemléképületek, amelyek általában zárva vannak a nagyközönség előtt, egy hétvégén nyissák meg kapuikat, és ingyen, lehetőleg szakszerű vezetéssel fogadják az érdeklődőket. A kezdeményezés rendkívüli sikerén felbuzdulva 1985-ben Jack Lang, akkori francia kulturális miniszter kezdeményezte, hogy az Európa Tanács karolja fel a rendezvényt és segítse, hogy nemzetközi méretűvé válhasson. Néhány európai ország, mint Hollandia, Belgium, Luxemburg, Málta, Svédország, valamint az Egyesült Királyság hamarosan csatlakozott a kezdeményezéshez és megrendezte a „Nyitott Kapuk Napját”. 1991-ben az Európai Unió támogatásával útjára indult az Európai Örökség Napok. Ma már a rendezvényt a mintegy ötven országban ünneplik minden szeptemberben, túllépve az Európai Unió határait is. Az esemény megvalósítását minden országban nemzeti koordinátorok fogják össze, akiknek a munkáját rendszerint helyi szervezők, aktivisták, civil szervezetek képviselői segítik. Ezek a támogatók a műemlékvédelem, a helytörténet, az építészet, a közművelődés és az idegenforgalom területét képviselik. A nemzeti koordinátorok minden évben találkoznak az Európa Tanács székhelyén, Strasbourgban, hogy elmondják szervezési tapasztalataikat, javaslataikat, ezzel is segítve egymást a minél sikeresebb lebonyolítás érdekében. A Kulturális Örökség Napjain tízezrek kerekednek fel, hogy meglátogassák a bennünket körülvevő történeti épületeket, hogy részt vegyenek egy-egy, a műemléki értékeket bemutató sétán, élvezzék a helyszíneken szervezett programok kulturális sokszínűségét. Ezen a hétvégén olyan történeti épületeket nyitnak meg, amelyek általában el vannak zárva a nyilvánosság elől. Olyan emberek mutatják be ilyenkor a rájuk bízott értékeket, akik nem csak szeretik őket, de ismerik szépségüket, múltjukat, jelenüket és fontos számukra a megőrzésük – olvasható az oroksegnapok.gov.hu oldalon.
A gyöngyösi Ferences könyvtár
A Mátrában a gyöngyösi Ferences könyvtár a program helyszíne, ezen a napon három alkalommal is indul ingyenes túravezetés, az első 10.30-kor, majd 12.30-kor és 14.30-kor lehet csatlakozni a programhoz. A gyöngyösi Ferences könyvtár az ország legrégebbi, a középkor óta megszakítások nélkül működő könyvtára, így története különösen érdekes. Választ kapnak a látogatók arra, hogyan alakult ki a könyvtár, ha maga Szent Ferenc nem tartotta helyesnek a könyvek birtoklását. Annyit most, hogy prédikálni viszont kellett, ez pedig könyvek nélkül nehezen ment volna. Az arany középút bizonyult itt is időtállónak, a könyveket használatra kapták a szerzetesek. Ha a tartományfőnök könyvet talált valakinél, azt elkobozhatta. Ezzel szemben lehetősége volt a szerzeteseknek, hogy a kolostor könyveit használatba kapják. Ezt igazolják a bejegyzések is a könyvekben: „ad usum”, azaz használatra. Ezért a könyveket leláncolták, így nem lehetett elvinni azokat.
A könyvtár legféltettebb kincse a Schöffer-Fust Biblia, amely az ország legrégebbi, teljes nyomtatott bibliája, 1462-ben született. Ennek kapcsán érdekes adalékot tudtak meg a hallgatók. Gutenberg nyomdája igen lassan készült az első 42 soros első bibliával. Tőkéje nem lévén kölcsönt vett fel Fust úrtól, amit azonban nem tudott visszaadni. A kölcsönadó egyre türelmetlenebbül várta vissza pénzét. Gutenberg féltette a nyomtatás titkát, a szétszedhető betűkészletet, így segédeitől titoktartást követelt, hogy nem adhatják ki tudását. A kölcsönadó cselhez folyamodott, Gutenberg legjobb tanítványának Schöffernek felajánlotta, hogy hozzáadja a lányát. Így jött létre a világ második nyomtatott bibliája, azonban a nyomda hosszú életet nem élt meg, mert leégett.
A könyvtár jelenlegi állománya 243 ősnyomtatványt, 96 antikvát és 1200 kötetet tartalmaz. Érdekesség, hogy a könyvtár első katalógusa 1613-1620 között készült, ebben 239 könyvet soroltak fel. Majd kétszáz évvel később, 1808-ban készült a második katalógus. A könyvtár több tűzvészt is átvészelt, így az 1526. évit, akkor a sekrestye közelében volt. Az 1904-es tűzvészben a könyvtár teteje égett le, de pontos adatok nincsenek arról, milyen kárt szenvedett ekkor. A gyöngyösi könyvtár ékének számító biblia hosszú évtizedekig rejtve volt mindenki elől. Amikor 1950 nyarán államosították a rendházat is, az államosítás elől Oberten Odiló utasítására nagy értékű könyveket falaztak el, köztük ezt a bibliát is. Amikor 1998-ban az elfalazott lépcsőfeljáróban több más értékkel együtt megtalálták ezt is, szinte hihetetlen, de épen került elő. A lépcsőfeljáró ma is látható az érdeklődők számára.
További érdekességeket nem árulunk el, érdemes személyesen is meghallgatni 700 év történetét.
2021. szeptember 16.
Kápolnai Nagy Ágnes
Forrás: www.oroksegnapok.gov.hu
Fotó: Czímer Tamás
