Hosszú éveken át komoly népszerűség övezte a siroki várnapot, így várhatóan ezen a vasárnapon is sokan felkerekednek, hogy élvezzék a sokszínű, kalandokat is tartogató programot.
Ízelítő a programból
A hagyományoknak megfelelően a várnyereg ad otthont a programnak, ahol délelőtt fél 11-től a mátrai betyárokkal kezdődik a program. A betyároknak a nap további részében is szerepük lesz, hiszen játékos vetélkedőn tehetik próbára ügyességüket a gyerekek és a felnőttek. Bizonyára a Debreczeni Arany Keresztes lovagok bemutatója is sokakat vonz majd, a keresztes lovagok csatajelenetei mellett összecsapnak a betyárokkal is egy zoknicsata keretében 15 órától. A várnyeregben a Kurul Dobosok műsora zárja a programot, ami igazán különleges élmény lesz. Este a sportcsarnokban folytatódik az esemény, ahol színházi előadás keretében a Furcsa pár színművet élvezhetik az érdeklődők. Ekkor lesz a Sirok díszpolgári cím átadására is. Az egész napos programot este tűzijáték zárja a várpakolóból.
A kísérő programok közül emeljük ki a Nyírjes Nyugdíjas Klubot, akik a várban palóc krumpli ételeket készítenek. Hosszú évek óta mindig sokan állnak náluk sorban macokért (tócsniért, ahogyan más helyütt ismerik) és krumpli pogácsáért. Azok, akik a várba belépőt váltanak, emellett a török kávéfőzéssel is megismerkedhetnek, sőt a keleti oskola írás rejtelmeibe is betekintést kapnak. Balogh Márton íjászbemutatót is tart a várban ezen a napon.
Kicsiket és nagyokat egész nap mászófal, kézműves programok várják, lesz gyöngyfűzés, bőrdíszművek készítése és természetesen különleges termékeket is lehet vásárolni.
A program a várnyeregben zajlik, így mindenképpen érdemes egy rövid sétát tenni a Barát és Apáca sziklához és a Török asztalhoz, ahonnan meseszép panoráma tárul szemünk elé a Bükk irányába. Ezek pár perces sétával elérhetők a várnyeregből.
Országh Kristóf, a vár meghatározó birtokosa
Amennyiben ezt a napot a Siroki várban töltjük, mielőtt belépnénk a felvonóhídon, ismerkedjünk meg múltjával, ebből is most csupán néhány jelentős mozzanatot emelünk ki. Hazánk egyetlen barlangvárának történetében Országh Kristóf szerepe megkerülhetetlen, aki Nógrád megye főispánja és országbíró is volt egyben. A vár birtokosaként komoly szerepe volt a vár megerősítésében. A török előretörése kapcsán az 1555. évi gönci részleges országgyűlés elrendelte a végvárak megerősítését. Országh Kristóf, maradéktalanul eleget is tett a gönci határozatnak. 1561-ben megerősítette a felső várat, és kiépíttette az alsó várat. A század legmodernebbnek számító építési technikáját, az úgynevezett ó-olasz bástyát alkalmazta, amelyből hármat is emeltetett. Ezzel párhuzamosan az őrséget pedig 100 lovasra egészítette ki. Ennek az építkezésnek az emlékére helyeztetett el egy táblát az alsó vár kapuja felett, melyet a XVIII. században Bél Mátyás, majd később Rómer Flóris is látott. Ennek a felirata: Magnificus Dominus Cristophorus Orszagh De Guth Cu. Neugrad. Ac. S. Caes. Mttis Pincerna. 1561. A latin felirat magyar fordítása: Nagyméltóságú Úr Guthi Országh Kristóf nógrádi főispán és a Szent Császár Őfelségének pohárnoka. 1561. (Ez a vár 2012-es felújításakor vissza is került a vár bejáratához.) Sirok így beépült a végvár rendszerbe, mint Eger legerősebb, legjelentősebb elővára Cserép és Szarvaskő mellett. Országh Kristófról érdemes megemlíteni, hogy kedvelt tartózkodási helye volt Sirok. Ide hozta ifjú feleségét is, Zrínyi Ilonát, a szigetvári hős leányát. Sajnos, Országh Kristóf halálával 1567-ben kihalt a család fiúága. A várnak ezt követően nem volt elkötelezett tulajdonosa, amikor Eger vára 1596. október 14-én török kézre került, a siroki vár elfoglalása is csak idő kérdése volt. Az október 26-ai mezőkeresztesi csata után Ali és Ahmed basák vezetésével közeledett a török, ennek hírére az őrség Kátay Benedek és Helmeczy János várnagyok vezetésével elhagyták a várat, a törökök így kardcsapás nélkül foglalták el azt. Hatvanhoz, Egerhez hasonlóan a siroki vár is katonai objektum lett. A török megerősítette az alsó várat, és új bástyákat húzott fel. Az építkezéshez a köveket a környékbeli lakatlan és elpusztult falvak templomaiból hordatták fel. A vár 1687-es visszavételéről ellentmondásosak a források. Az lenne logikus, ha erre Egerrel együtt került volna sor 1687 közepén. Abból a tényből viszont, hogy október végi elfoglalása után ott meglehetősen nagy mennyiségű élelmet találtak, arra lehet következtetni, hogy a blokád, illetve az ostrom csak rövid ideig tartott itt, és azt a vár csekély számú helyőrsége a körülzárás alatt nem fogyasztotta el, vagy még azelőtt elmenekült. Rossi mester szerint a siroki várat Seron tábornok katonái 1687. október 22-én foglalták el. Egy osztrák történésztől kapott levélbeli tájékoztatás szerint Herbeville két napi ágyúztatás után bírta feladásra a törököket. Egy hiteles forrás szerint azonban – és ez a legvalószínűbb – október 2-án a török őrség ostrom nélkül feladta a várat, sőt még a hadifelszerelést és az élelem egy részét is ott hagyták. Sirok vára mint új szerzemény kincstári kezelésbe került, majd a Rákóczi-szabadságharc idején Siroknak nem volt szerepe, a 100 főnyi kuruc őrség Orczy István nyomására 1709-ben átadta a várat a császáriaknak. 1713-ban a várat felrobbantották, ezután a vár lassan rommá lett. Ezt követően évszázadokon át a vár állapota folyamatosan romlott, a romos vár századunkban kelt ismét új életre.
A legenda
Számos szép legenda kötődik Sirokhoz, a Barát és Apáca sziklához, mi most egyet emelünk ki, ami meghatóan szép. Réges-régen Tündérország királya volt Darnó király, akinek birodalma csupa jóság és szépség volt. Vára a róla lenevezett Darnóhegyen állt, félig föld alatt, félig felette. Messziről nézve a külseje puszta volt, belseje azonban szemkápráztatóan szép. Az öreg király hosszú haját és szakállát megőszítette a bánat, mióta Attila csalfa módon elszerette feleségét. Aranyhajú leányában találta meg egyetlen vigaszát. A szépséges Tarnának szigorúan megparancsolta, hogy a halandó embereket kerülje, nehogy úgy járjon, mint az anyja. Megesküdött az öreg Darnó király, ha idegen közeledik lányhoz, halálnak halálával hal meg. Egyszer a Tiszánál nagy csata zajlott, messzi földről érkezett nép került szomszédságba Tündérországgal. Tarna kíváncsi volt, gondolt egyet, láthatatlanná téve magát bejárta a szomszéd nép vidékét, míg egy napon Szarvaskőnél egy deli, szép vitézt pillantott meg, aki íjjal és nyíllal vadászott. Tarna aranyszarvassá változott és a vadászt maga után csalogatta egészen Tündérország határáig. Itt ismét átváltozott tündérleánnyá, és izgalomtól reszketve megállt. Az ifjú vadász szelíd és illemtudó volt. Elmondta ő Bodony, a Mátra urának hetedik gyermeke. Egy szempillantás alatt egymásba szerettek, ám ekkor mennydörgéssel megjelent Darnó király és keresztüllőtte íjával a szerelmesek szívét. Az öreg Darnó király később aztán mélyen megbánta tettét, Tündérország szomorú hely lett, a tündérek elköltöztek, csak az öreg Darnó király maradt ott, aki egyfolytában azt mondogatja „sírok, sírok”… hát így lett e hely neve Sirok. Mint minden legendának, ennek is van valóságos alapja, hiszen a Tarna szeli ketté Sirokot, Bodony aprócska, ám annál szebb zsákfalu Parád felett.
2022. június 4.
Kápolnai Nagy Ágnes
Kiemelt fotó: Czímer Tamás
