“Jöjjön a tavasz, vesszen a tél, mulatozzon mind, aki él!” – hangzott idén is a farsang közismert mondókája országszerte. Térségünkben is számos télűző mulatságot szerveztek, köztük a Borotválós Asszonyfarsangot Parádsasváron. A színes kavalkádra ebben az évben is sok száz látogató volt kíváncsi. Mi is ott voltunk, mutatjuk a farsangi forgatag fergeteges pillanatait!
Február 18-án, szombaton rendezték meg Parádsasváron a Borotválós Asszonyfarsangot, mely mára a térség egyik legnagyobb farsangi rendezvényévé nőtte ki magát. A különleges esemény az idei évben visszatért a hagyományos gyökereihez, melyet a Parádsasvári Maskarások Hagyományőrző Egyesület munkájának köszönhetően az évtizedekkel ezelőtti szokásokra alapoztak.
Az asszonyfarsangról általánosságban
A borotválós asszonyfarsang az asszonyok hagyományos, mára azonban többnyire elfeledett farsangi mulatsága. Néprajzi kutatások szerint hazánkban már az 1500-as években jelen volt ez a szokás. Hagyományos keretek között az asszonyok közös összejövetelén a férfiak nem vehettek részt. Ez a rendezvény a nők számára az év folyamán az egyetlen alkalmat jelentette, amelyet – egyébként szigorúan kötött életrendjüket néhány órára, esetleg egy napra, éjszakára megszakítva – mulatozással, tánccal, vigalommal töltöttek el. Az összejövetel színhelye rendszerint valakinek a háza, pincéje, a fonóház, esetleg a kocsma volt. Az asszonyfarsang legtovább a Mátra északi lejtőjén fekvő, elsősorban szlovák, morva eredetű lakossággal rendelkező falvakban maradt fenn. Asszonymulatságok az európai néphagyományban, főleg szláv és német nyelvterületen széles körben voltak ismertek.
Szombaton a kezdetben esős idő ellenére sem riadtak vissza a látogatók a mulatozástól. A Kristály Szálló és az üveggyár közötti szabad területen kézművesek sokasága sorakozott fel, akiknek változatos portékái közül vásárolhattak az érdeklődők. A gasztronómiai kínálat között forró szőlőlé, a Parádsasvári Maskarások titkos receptje alapján készült legényfogó leves, boszorkányok fekete itala, farsangi pampuska és Parádi vízkóstoló szerepelt. A rendezvény szokásos elemeként megjelenő élő zenét idén az Áldás Együttes biztosította farsangi dalokkal és hagyományos magyar népdalokkal, miközben a téren tűz lobogott, a maskarások pedig az eső és a sár ellenére is ropták vidám táncukat.
A rendezvény hagyományos, s egyik legfontosabb programeleme a felvonulás
A falu utcáin kanyarogva most is különlegesebbnél különlegesebb jelmezeket csodálhattak meg a látogatók.
Az Asszonyfarsang legfontosabb szereplői a borbélyok, akik igazából férfinak öltözött nők. A férfiak szimbolikus borotválásáért hagyományosan “fizetni kellett”, az összegyűlt összegből pedig az asszonyok esti báljához és a pampuskasütéshez szükséges hozzávalókat szerezték be. Az összegyűlt adományokat napjainkban az esemény fejlesztésére és megrendezésére fordítják.
A felvonulás során tartott megállók során a maskarások játékos, vidám jelenetekkel színesítették a programot, ahol a szimbolikus borotválás mellett tréfás mondókák és vicces jelenetek is elhangoztak, megjelentek.
Az Asszonyfarsang során nincsenek kifejezett megkötések, bárki, bármilyen jelmezt felölthet, akár azok is, akik nem helyi lakosok. Idén is sokan érkeztek a környékről, de több száz kilométeres távolságból is. A maskarák között felsorakozott például “kádban fürdő alak”, mindenféle állatfigura, róka, méhecske és tehén is, voltak helyi mesterségeket jelölő alakok, mint például drótostót, erdész, javasasszony és plébános is, de a legikonikusabb figurák, mint a mágus és a boszorkány, az ördög és az angyal is jelen voltak. A legjobb jelmezeket díjazták is, s tombolát is lehetett vásárolni, melynek nyereményei főként felajánlásokból álltak össze.
A Parádsasvári Maskarások Hagyományőrző egyesület tagjai már most lázasan készülnek a következő farsangra, terveik között az is szerepel, hogy a Parádsasvári Bortoválós Asszonyfarsang méltó helyet kapjon rangos kulturális körökben.
2023. február 21.
Demecs Norbi
Fotó: Czímer Tamás
