Kezdőlap Kultúra A Barátok templomának története

A Barátok templomának története

Térség:

2023 / 05 / 20

Gyöngyöst elsősorban, mint a Mátra kapuja ismerik az utazók – a város, ahol a hegy és a Nap összeér. A települést azonban akár úgy is nevezhetnénk, mint a templomok városa, hiszen több felekezet több szentélye is megtalálható a belvárosban vagy annak vonzáskörzetében. Most következő cikkünkben az egyik légdíszesebb, legendákkal teli templomot, a “Barátok” templomát mutatjuk be olvasóinknak.

A Gyöngyös – Alsóvárosi Ferences Plébánia a környék egyik legszebb barokk templomában, a Sarlós Boldogasszony Plébániatemplomban kap helyet, mely közvetlen kapcsolatban áll a vele északról szomszédos kolostorépülettel. A templom legkorábbi részei a szentély és a mellette álló középkori torony az 1300-as évek első felében, a ferencesek itteni megtelepedésekor készülhettek – e torony Gyöngyös város egyik legrégebbi, egyúttal egyik legépebben fennmaradt középkori építménye. Az említetteken kívül a sekrestye és a hajó a kórusig szintén az 1300-as évekből való. A rendtagok “Isten Szegénykéje”, Assisi Szent Ferenc követői lévén főleg a szegény falusiakkal és városiakkal voltak szoros lelki kapcsolatban.

A török hordák 1526-nan a kolostort és a templomot is földúlták, de a ferencesek már 1531-re rendbe is hozták. A barátok soha sem hagyták el városukat, templomukat, sőt oltalomleveleik birtokában töretlenül ellátták nemcsak a környék, hanem a távoli, török hódoltsági területek katolikusainak lelki gondozását is. Érdekesség, hogy 1579-ben hazánk hódoltsági területén már csak két kolostora volt a volt a ferenceseknek: Gyöngyösön és Szegeden.

A török idők utáni újjáépítés során a templom a gótikus és a barokk jegyében született újjá, mellyel a mesteremberek munkáján túl az itt élő és szolgálatot teljesítő ferencesek is sokat törődtek, s a munkafolyamatokban sokat közre is működtek.

Az épület külső homlokzatán látható díszítések és egyéb érdekességek közül talán a nyugati, magas oromzatú főhomlokzat a leglátványosabb, melynek közepén a főbejárat nyílik, amelyet lombdíszes fejezetű, golyvázott párkányt tartó lapos pilaszterpár keretez. A párkány vázai között barokk szoborcsoport áll: Mária látogatása Erzsébetnél. A főbejáraton át öt lépcsőn lépünk lefelé a kórus alatti részekben: kitárul előttünk a pompás, a barokk boltozat ellenére gótikus összhatású, hosszú és világos hajó, amelyet toszkán fejezetű falpillérből emelkedő öt barokk homlokzatpár fed. Déli hosszfalának öt nagy, csúcsíves ablaka megőrizte az eredeti osztótagokat és változatos alakú műveket.

A főoltár a templom egyik kiemelkedő ékessége. A szarkofág alakú fa sztipesz három lépcsőfokon áll. A fa tabernákulum a retabulum szerkezetét és arányait ismétli: kis oszlopok tagolják, kétoldalt egy-egy térdelő angyal szobra. Kettőzött, magas talapzaton kétoldalt karcsú, kompozit fejezetű oszlop, amely háromrészes, ívelt vonalú párkányt tart. Az oszlopok félkörívben körülveszik az aranyozott fakeretű hatalmas oltárképet, amely Kranowetter Gábor pesti művész 1761-1766-ban készült kitűnő alkotása: Mária látogatás Erzsébetnél. Kétoldalt Hebenstreith József pesti mester Assisi Szent Ferenc és Páduai Szent Antal nagy faszobra (elhelyezésük és megvilágításuk olyan, mintha a barokk ablakban állnának), távolabb Szent Anna és Szent Joakim szobra.

További legendás történelmi érdekesség, hogy a gyöngyösi ferencesek templomának egyik kriptája őrzi a Rákóczi-szabadságharc legendás tábornokának, Vak Bottyán János generálisnak földi maradványait. 1907-ben Thaly Kálmán, a kuruc-kor történetének legjelesebb kutatója avatja fel vörös márvány emléktábláját a ferences templom szentélyének déli falán. 1969-ben avatják fel lovas szobrát Gyöngyösön, halálának 260-adik évfordulóján, amely Mihály Árpád szobrászművész alkotása, ma a ferences templom parkjában látható.

A templom és a kolostor közös épületcsoportjában található a Gyöngyösi Ferences Könyvtár, mely Magyarország egyetlen, a középkor óta megszakítások nélkül ugyanabban a városban, Gyöngyösön működő könyvtára. Állománya ma mintegy 20 000 kötet, amelyből 217 ősnyomtatvány, 1042 antikva, 268 RMK-kötet, 5 középkori és 160 újkori kézirat. Műemlékkönyvtár, amely a történelem alatt kialakult értékes állományát a maga integritásában őrzi több száz éve. A könyvtár kutatók számára engedéllyel látogatható; turisták belépővel tekinthetik meg a gyűjteményt és a kiállítást.