A szilveszteri zajcsapás ősi szokás, amely a néphit szerint távol tartja a gonosz, ártó hatalmakat az újévtől – mondta Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató.
A szakértő az M1 aktuális csatornának nyilatkozva kifejtette, az év első napjához köthető valamennyi szokás az egészség, a szerencse és a gazdagság eléréséhez kötődik. Felelevenítette, az emberek régen házról házra járva köszöntötték egymást január 1-jén, és úgy tartották, ezen a napon nem szabad semmit kiadni a házból, továbbá tartózkodni kell a veszekedéstől, hogy az egész év kedvességgel, szeretetben teljen.
Tátrai Zsuzsanna megjegyezte, mára e hagyományok többségét már nem követik, leginkább az ételfogyasztásra vonatkozó szokások maradtak fent. Emlékeztetett, újévkor azért szokás lencsét, továbbá mákos és diós bejglit enni, mert azok a gazdagságot jelképezik. Emellett ajánlott a disznóhús fogyasztása is, mivel az, a hiedelem szerint, segít kitúrni a szerencsét, halat és baromfit enni ugyanakkor nem ajánlott, mivel azzal elúszhat, vagy elszállhat a szerencse – tette hozzá.
A szilveszteri zajcsapás is ősi szokás. Közkedveltek ebben az időszakban a tűzijátékok, melyekkel nem árt óvatosan bánni. Tóth Ferenc, a NUVU Kft. ügyvezetője az M1 műsorában hangsúlyozta: nincs olyan pirotechnikai termék, amit kézből kell lőni. Minden ilyen eszközre igaz, hogy a terméket indításakor nem szabad kézbe fogni, azokat a földről, rögzítve kell kilőni. Elmondta, a tűzijátékok közül az 1-es és a 2-es osztályba sorolt pirotechnikai eszközöket magánterületen bármikor lehet használni. Szilveszterkor közterületen is lehet tűzijátékozni, és a 3-as kategóriába sorolt pirotechnikai eszközök is használhatók.
Petárdázni viszont semmikor sem lehet! Ennek több oka van, egyrészt, hogy a petárda egy veszélyes eszköz, s komoly sérülést okozhat például, amikor egyszerre több petárdát próbálnak meggyújtani.
A petárda az egész Európai Unióban tiltott, így azt jellemzően harmadik országból csempészik be – mondta a kft. ügyvezetője.
2018. december 31.
Forrás: MTI
Fotó: pixabay
