A kékestetői volt az ország első és akkoriban legmodernebb klimatikus gyógyszállója. Csonka László építtette Miskolczy László tervei alapján. A szolgáltatások napi ára a szobák komfortfokozatától függően 10-32 pengőig terjedt, így akkoriban kevesen vehették csak igénybe.
Csonka László, az Első Magyar Magas- és Mélyépítési Rt. tulajdonosa 1927-ben elnyerte a Mátraházán épülő tüdőszanatórium építési jogát. Kitűnő üzleti lehetőséget is remélt a Mátra idegenforgalmának elindítására, mikor megkereste Gyöngyös város tanácsát, biztosítson számára az ország legmagasabb pontján, Kékestetőn 30 hektár területet magaslati gyógyszálló építéséhez. Ekkoriban Puky Árpád volt Gyöngyös polgármestere, aki sokat tett a térség idegenforgalmának fellendítéséért. A város is lehetőséget látott a tervben, így rendelkezésére bocsátotta a kért területet. Csonka László Miskolczy László tervei alapján megépítette az ország legmodernebb szállodáját az ország legmagasabb pontján, kihasználva a mátraházai építkezéshez telepített eszközök közelségét. Biztosította az energia-, csatorna-, telefonszolgáltatásokat, valamint Mátraházáról megépítette a Kékestetőre vezető 5 km utat.
1932-ben nyitották meg az ország első klimatikus gyógyszállóját. Társas helyiségek, teniszpálya, korcsolya- és két sílesiklópálya szolgálta a kulturált kikapcsolódást. A gyógyszálló szolgáltatásait anyagcserezavarokban, asztmában, légúti zavarokban, álmatlanságban szenvedő betegeknek ajánlották. A szolgáltatások napi ára a szobák komfortfokozatától függően 10-32 pengőig terjedt, a felhasznált gyógyszerekért külön kellett fizetni. A magas költségek miatt 1932 és 1942 között összesen 754 beteg vette igénybe a gyógyszálló szolgáltatásait. Mindezek ellenére 1937-38-ban még 120 ágyas épületrésszel bővítették.
Az intézet a második világháború alatt egy évig német hadikórház volt. Ennek a pusztításnak őrzi emlékét a mátraházai egység területén megtalálható katonatemető. A berendezések zöme tönkrement, a megmaradt ingóságokat a környékbeli falvak lakosai hordták szét. A háború utáni újjáépítést a Csonka család folytatta, utolsó anyagi tartalékaikat is felélve, ám 1949-ben a szállodát államosították. Csonka László ezt haláláig nem tudta megemészteni. 1950-ben az Egészségügyi Minisztérium nyitotta meg, mint Magyarország magaslati gyógyintézetét 270 ággyal.
A szanatórium közelében álló romos, elhanyagolt épületet eredetileg a Csonka család építette. Az államosítás után Rákosi Mátyás fenntartotta magának, azóta Rákosi-villának is hívták. Csonka Lászlónak Gyöngyös város önkormányzata állított emléket Kékestetőn 2002-ben, a nemzeti színű kőhöz vezető úton. Néhány évvel ezelőtt Csonka László fia, Tamás felidézte, milyen volt itt gyermeknek lenni az államosításig. Pár évvel ezelőtt még túrával emlékeztek meg Csonka Lászlóról. Csak remélni lehet, hogy egyszer ez is újjáéled, és az egykori Csonka-villa jobb sorsa érdemes épülete sem lesz végleg az enyészeté.
Aki pedig napjainkban keresi fel a kékesi gyógyintézetet, egy kiadós sétát tehet a parkban, és – bár a bejáratnál tábla hívja fel a figyelmet a vadállatok etetésére – szinte minden gyermek és felnőtt kezében ott egy kis kosárnyi dió, amivel a helyi mókusokat csalogatják. Nekik pedig láthatóan nincs ellenükre a kényeztetés, hiszen pillanatok alatt ott teremnek a sétálók között.
2019. október 25.
Kápolnai Nagy Ágnes
