Mátrafüreden, a nyáron megnyitott Harkály Ház udvarán találkoztunk verőfényes őszi napon, és talán a kellemes időnek is köszönhetően, már nyitás előtt sokan vártak arra, hogy megismerhessék a Mátra legújabb attrakcióját. Először arról beszélgettünk, hogy hamarosan előadás-sorozatot indítanak azzal a céllal, hogy minél többen megismerjék a helyet, és ezen keresztül a nemzeti park munkáját is.
Milyen témákkal várják az érdeklődőket?
Novembertől tavaszig több előadásból álló sorozatot indítunk Mátra kincsei címmel, az elsőre november 5-én várunk mindenkit itt, a Harkály házban. Természetvédelmi kérdések és válaszok lesz az első előadás témája, majd a denevérek titkos világáról, a madárvédelemről, a Mátra színes növényritkaságairól hallhatnak előadást az érdeklődők, de lesz olyan érdekes előadásunk is, ami a Mátra kitinpáncélos lovagjairól, vagyis ezekről a különleges rovarokról és bogarakról szól. Ezek az előadások ingyenesek, minden hónap első csütörtökén, 17.30-kor kezdődnek. Erre mindenkit szeretettel várunk, azt gondolom, számos új információval és érdekességgel szolgálunk majd az érdeklődőknek. Fontos megjegyeznem, arra kérjük a látogatókat, maszkban érkezzenek, hogy óvjuk és védjük egymást, és saját egészségünket is!
A természetvédelem lesz az első előadás témája, a természetvédelmi őrszolgálat fogalma sokak számára még mai is elég idegenül hangzik. Pontosan mit jelent ez?
A nemzeti parkok szervezetében működik a Természetvédelmi Őrszolgálat. Feladatunk a természeti és a védett természeti területek és értékek megóvása, őrzése, különös tekintettel a Natura 2000 területekre. Ennek keretében hatósági jogosultságunk van, egyenruhát hordunk és rendelkezünk szolgálati igazolvánnyal és jelvénnyel. Ez így nagyon hivatalosan hangzik, és talán kicsit riasztó is lehet, ám munkánk lényege a természeti értékek védelme, együttműködve más szervekkel. Munkánk terepen zajlik, hiszen a természet nem egy statikus dolog, folyamatos változásban van, figyeljük a természetet, megnézzük, hol és milyen beavatkozásra lenne szükség, mi lenne a legjobb megoldás. Amikor például fakitermelés kezdődik, ott vagyunk, és figyelünk arra, hogy mit vágnak ki. Az erdő az életminőséget javítja, ezért lényeges, hogy a folyamatokat lássuk. Ennek kapcsán érdemes megemlíteni, hogy vannak olyan fák, amelyek erdővédelmi és természetvédelmi célokat szolgálnak, méretük, koruk és az általuk „eltartott” élőlények sokasága miatt tervszerű erdőgazdálkodás keretében nem kerülnek kitermelésre. Ezeket nevezzük biotóp fáknak.
Az erdőgazdálkodásban Mária Terézia által kiadott Erdőrendtartás volt az első meghatározó szabályozás, ami mindazokat az ismereteket foglalta magában, amelyek a 18. század közepéig az erdők kezelése terén kialakultak. Egyik érdekes rendelkezése elrendelte, hogy ott, ahol faültetésre alkalmas területek vannak, minden ház lakosa évenként 20 fát kell, hogy ültessen és, hogy a vármegyék erre a célra csemetekerteket létesítsenek. Azóta sokat változott a világ, kérdés, ma hogyan viszonyulunk az erdőhöz?
A ma kirándulója, turistája már sokkal tudatosabban viszonyul az erdőhöz, a Mátrában szerencsére két területen is van erdőrezervátum. Ezeken a területeken az lenne a cél, – ami nem valósul meg teljesen, mert a vadgazdálkodás hatása nem kizárható, azaz a túltartott vadlétszám itt is megjelenik – hogy minden emberi tevékenységet végérvényesen beszüntetnek annak érdekében, hogy az erdő természetes folyamatai zavartalanul és hosszú távon érvényre juthassanak, és azok megismerhetővé, tanulmányozhatóvá váljanak. Az elmúlt évtizedekben Európa számos országában jelöltek ki ilyen területeket, amelyek nagy része változatos erdőszerkezetű, gazdag és különleges növény- és állatvilággal rendelkezik, és természetes dinamikát mutat. A Mátrában a Csörgő-völgyi és Kékesi erdőrezervátum ilyen. Aki ezeken a helyeken kirándul, különleges dolgokkal találkozik. A kékesi erdőrezervátum a Kékestető északi oldalán, a Sor-kövek és a Pisztrángos-tó között, a Károlyiak egykori vadászterületén terül el. A területen a Kőris mocsárnál a fiatal szálerdő csendes, szinte kihalt hangulatú, a rezervátum változatos élőhelye pedig „fütyül”, tele van élettel. Ezeken a helyeken sok helyütt kidőlt famatuzsálemekkel találkoztunk, ezeket ott hagyjuk, ahová kidőltek, mert nagyon fontos értékek. A Kékes tanösvényt érdemes bejárni, mivel érinti a Pisztrángos-tavat és a Kőris mocsarat is. Utóbbi rendkívül értékes vizes élőhely, emellett számos védett rovarfaj található itt.
Ezen a ponton a Harkály-házban folytattuk a beszélgetést, „élőben” is megnézhetjük az említett kidőlt, holt fák mennyi olyan értéket képviselnek, amire nem is gondolnánk. Az oktatóközpontként is funkcionáló ház központi részében áll a stilizált fa, ám megismerése akár több órát is igénybe venne. Ahogy körbejárjuk, kis táblákon látjuk a fák neveit, az interaktív képernyőn lapozgatva tárul szemünk elé a rovarvilág sokszínűsége.
Mielőtt továbblépnénk, Gábor a stilizált farönk oldalából kihúz egy fiókot, és mutatja, ott látható, mely rovarok élőhelye lehet ez. Mindezeket jól láthatjuk a központi fán is, hihetetlenül sok információ zúdul ránk az erdők titkairól.
A Harkály ház, ahol most vagyunk, alapvetően egy oktatási bázisként készült el, céljuk, hogy helyben és vezetett túrákkal bemutassuk a hozzánk érkezőknek a Mátra értékeit. Visszatérve a korhadó fatörzsek jelentőségére, az idős, nagy méretű fák sajnos ma hiányoznak erdőinkből, pedig ezek a böhöncös, hatalmas egyedek hihetetlen sokszínű mikroélőhelyet tartalmaznak. Ezeket szemléltetik itt, az odvak, kéregrepedések, ágcsonkok kialakításával.
Érdemes tehát felkerekedni, hiszen hűvös őszi napokra kifejezetten jó program a Harkály ház. Így többek között megtalálhatjuk a kardinális pattanót is, a világító gilisztát is. Aki pedig nem hiszi, hogy léteznek ilyen állatok, járjon utána!
2020. november 2.
Kápolnai Nagy Ágnes
Fotó: Czímer Tamás, Kápolnai Nagy Ágnes
