Advent első vasárnapja mindig az András-naphoz, azaz november 30-hoz legközelebb eső vasárnap, egyúttal a karácsonyi ünnepkör egyik, jóslásokban, népi hiedelmekben és termékenységvarázslásban leggazdagabb napja. Szent András apostolt a magyar hagyományban nevezik disznóölő Szent Andrásnak, időjósoló Andrásnak, disznóröfögtető, de még hegedűnémító Andrásnak is. Cikkünkben e különleges elnevezések és hagyományok után kutatunk.
Szent Andrásról
András apostol, avagy Szent András Jézus 12 tanítványának egyike, aki Galileából származik. Testvérével, Péterrel halászat révén tettek szert a mindennapi betevő falatra. András Keresztelő János tanítványává szegődött, s általa lett Jézus követője. Testvérét, Pétert is András vitte Jézushoz, s míg András a maga elhatározásából akart Jézus tanítványa lenni, addig Pétert Jézus szólította fel erre a szolgálatra. Így a két testvér otthagyta a halász életet és háromévnyi tanítványságot vállaltak, utána pedig életük végéig terjesztették az igét szerte a világon, és Jézus Krisztus mellett életük árán is kiálltak. András végzetét a Krisztus halála után 30-40 évvel Aegeates prokonzullal folytatott hitvita jelentette, melynek lezárultával az akkori uralkodó végül börtönbe vetette, majd a legendák szerint X-formára ácsolt keresztre feszíttette, az apostol így halt mártírhalált. E keresztet nevezzük azóta andráskeresztnek. Szent András ábrázolása főként andráskereszttel történik, amelyet vagy átfog, vagy melyre felfeszítik. A legenda szerint a saját kérésére feszítették andráskeresztre, mivel azt mondta, hogy nem méltó a Krisztuséval azonos formájú keresztre feszítésre.
András napja a magyar folklórban
Férjjósló praktikák
A hajadon leányok e reggelen izgalommal telve ébredtek, hogy különböző praktikák keretein belül megtudják azt, kihez, s mikor mehetnek férjhez. Már kora reggel a kertbe szaladtak, hogy megrugdossák a disznóól oldalát. Ebből arra következtettek, ahányat röffentett a disznó, annyi év múlva ment férjhez a lány. Úgy tartották, ha egy röffenés sem hallatszott, a lány még az adott évben megházasodik. A disznóól-mustra után a leányok a falu határában magasodó dombra, vagy a kert végében álló trágyadombra szaladtak, s azt figyelték, honnan hallani kutyaugatást, mert úgy hitték, abból az irányból érkezik majd a jövendőbelijük.
Gombócfőzés és az András-kalendárium
Szokásban volt szintén a hajadon lányok körében az András-napi gombócfőzés. A hagyomány településről településre eltérő alakot öltött, de tartalmilag ugyanaz volt. Helyenként 6, máshol 9 vagy 12, de akadt olyan ház is, ahol a karácsonyig hátralevő napok számával azonos mennyiségű gombócot gyúrtak, s töltelék helyett különböző fiúnevekkel ellátott cédulákat rejtettek azok belsejébe. Úgy tartották, amelyik gombóc elsőként jön fel a forrásban levő víz felszínére, az azt rejtő cédulára írt név megegyezik majd jövendőbelijük nevével.
Ismert az András-kalendárium használata is, mely az előző praktikához hasonló céllal volt szokásban: a leányok 24 fiúnevet írtak fel 24 cetlire, befőttes üvegbe helyezték őket, jól megkavarták a lapokat, majd karácsonyig minden nap egyet húztak az üvegből. A hiedelem szerint, helyenként december 24-én, máshol december 25-én, az utolsónak húzott cetlire írt név mutatta leendő férjük nevét.
Időjóslás
Mint a legtöbb jeles napon, így Andráskor is következtettek a várható időjárás alakulására. Úgy tartották, ha e napon esik vagy havazik, akkor ott csapadékos lesz az elkövetkező időszak is, egészen Vízkeresztig. Ellentétes időjárás-rámutató hagyományt is ismerünk e napra vonatkozóan, miszerint, ha András napján fagy, a karácsony esős lesz, s fordítva.
Magyarország északi vidékein András-napkor szokás volt a fonóból kisurranni, és kendermaggal hajigálni az ablakokat, várva, hogy a bennlevők mit mondanak. Azt várták: „Csengős lovon vigyenek”, de sokszor a házbeliek tréfából ilyeneket mondtak: „Vess fattyút!”, „Vénülj meg!”, „Vessz vénlánynak!” Egyes tájakon e napon az ollók pengéjét is összekötötték, mivel úgy tartották, hogy a nyitott állapotú ollók balszerencsét hoznak a ház tájára.
Szent András napját disznóölő Andrásnak is nevezik, ugyanis ekkor már elég hideg volt ahhoz, hogy a megkezdődjenek a disznóvágások. Fontos ám, hogy ilyenkor már nem igazán tarthattak zajos disznótorokat vagy vidám, hangzavarral járó nagy lakomákat, zenés mulatságokat, mert András-nap jelezte a csend, a várakozás, a lelki felkészülés idejének beköszöntöttét.
Tartja a néphagyomány: András leteszi a hegedűt, éjfélkor beáll a csend ideje, az advent.
2020. november 30.
Demecs Norbi
