A főként beteg, idős vagy sérült macskáknak akár élethosszig minőségi ellátást nyújtó kápolnai Macskaárvaház Alapítvány az 1849-49-es forradalom és szabadságharc jegyében tartott sajtótájékoztatót. A járványügyi szabályok figyelembe vételével megtartott eseményen Bóday Pál, az alapítvány vezetője felidézte Kossuth Ferenc, Herman Ottó és Bereczki Máté máig ható örökségét.
Kossuth Ferenc, Kossuth Lajos legidősebb fia, hídépítő-mérnök vált híressé Európában ugyanakkor elkötelezett állatvédő volt. Herman Ottó a magyart természetvédelem atyja, zoológus, ornitológus szakember, természetrajzi író, biológus, az utolsó magyar polihisztor. Bereczki Máté a hazai gyümölcstermesztéstan megalapítója, aki faiskolát, majd gyümölcsnemesítő telepet üzemeltetett. Általa vált ismertté számos almafajta, egyebek mellett a batul is. A három kiemelkedő munkásságú embert összeköti az a nemes cél, ami a Macskaárvaház alapítóit és támogatóit is: a természettel való harmonikus együttélésre törekvés.
Ennek jegyében zajlanak a Macskaárvaház jelenlegi fejlesztései is, az épület mögötti ártérben erdőt kívánnak telepíteni, ahol a gyümölcsfák terméséből bárki szedhetne, aki arra jár, csakúgy, mint régen a falusi utak mentén álló fákról. A fák mellett hamarosan cserjéket ültetnek, a tűztövis és húsos bokrai kiváló menedéket, költőhelyet biztosítanak a madaraknak. A klímaváltozás itt is tetten érhető – mondta Bóday Pál, ugyanis a korábban telepített fűzfák közül sok nem eredt meg, több pedig még a rendszeres locsolás ellenére sem fejlődik megfelelően azon a vidéken, ahol korábban gond nélkül megéltek. Nincs mit tenni, az olyan szárazságtűrő fajokhoz kell fordulni, mint például turkesztáni szil.
Ezt a területet korábban focipályának használták, ám az ártér miatt ez a funkciója hivatalosan megszűnt. A helyi fiatalok ettől függetlenül a mai napig szívesen rúgják a labdát még a pályának ebben a „natúr” állapotában is.
Ahogy tovább sétálunk egy korábban törmelékkel borított mini tájrehabilitációs területhez érkezünk, ahol az alapítvány támogatói egy libanoni cédrust ültettek el. Sok itt a fenyő, a Bilibia legtöbbet emlegetett fája, ami a karácsonyt, s keresztény kultúránkat is szimbolizálja.
A Macskaárvaház adományokból biztosítja működését. A felajánlásokból érkező tápoknak, almoknak és egyéb felszereléseknek most egy külön raktárt építenek, s erre bővítik a cicák férőhelyét is. Itt sok évvel ezelőtt egy vágóhíd működött, most pedig állatmenhely fog, ebből is kitűnik, hogy a változás mi, magunk vagyunk. Napi szokásaink átértékelésével, az általunk vásárolt és használt termékekkel is védhetjük környezetünket, csökkenthetjük ökológiai lábnyomunk méretét – hangsúlyozta Bóday Pál.
Az alapítvány az állatvédő szentek tiszteletére a szomszédos, volt német katonai temető helyén kíván kápolnát emelni.
Bóday Pál kiemelte: a vegán, azaz állati eredetű összetevőktől mentes táplálkozás egyik kedvelt alapanyaga a csicseriborsó, melyet a szomszédos Kompolton is nemesítettek. Érdemes mindennapi étkezünk részévé tenni ezt a sokoldalú, finom, laktató és egészséges táplálékot.
A rendezvényen az alapítványi elnök megköszönte a Macskaárvaházat támogató cégek, magánszemélyek és közéleti szereplők segítségét, példamutató tevékenységét, megemlítve köztük a térség országgyűlési képviselőjét, az állatvédelem iránt elkötelezett Horváth Lászlót. A képviselő a napokban meghatározó szerepet vállalt a Gyöngyösi Állatkert megmentésében, s a gyöngyösi kutyamenhelyet is támogatta élelemmel és állatápolási termékekkel.
A sajtótájékoztatón többek mellett részt vett Kiss Norbert, többszörös bajnok kamionversenyző, az állatkínzók szigorúbb büntetéséért küzdő Szurkolók az Állatkínzás Ellen csapata és Illés Zoltán, korábbi környezetügyért felelős államtitkár is.
2021. 03. 12.
Kékes Online, Burián Orsolya
