Gyöngyöstől 14 kilométerre, Markazon él László Gyula, aki egy XIX. századi magyar hagyományt, a tojáspatkolást igyekszik életben tartani. A BorsOnline számolt be húsvéthétfőn arról, hogy az eredetileg műszerész végzettségű László Gyula első tojását 50 évesen patkolta, hat évvel ezelőtt pedig saját múzeumát is megnyitotta Markazon. Műveiről még az egyik legnagyobb európai hírügynökség, a Reuters is közölt riportot.
Gyula bácsi lenyűgöző munkáit több alkalommal bemutattuk már mi is. Alább a 2020 áprilisában készült interjúnkat közöljük:
Markazon él László Gyula, akinek patkolt tojásaiért sokan elzarándokolnak az ország távolabbi szegletéből is. A húsvét számára meghatározó időszak, ám most élőben nem lehet megcsodálni munkáit, így virtuálisan mutatjuk be meseszép munkáit.
Több mint 11 éve költözött Markazra, azóta folyamatosan bővül a Patkolt tojás kiállítás, ami egész évben várja a látogatókat. Amíg újra indul a turizmus, addig is csináljunk kedvet azoknak, akik még nem hallottak erről a páratlan gyűjteményről. Beszélgetésünk időpontjában Zengővárkonyban lenne az ottani Tojásmúzeumban, majd a húsvéti hétvége a szentendrei Skanzenben találná. Jól tudom, hogy ez épp búcsúzás lenne?
Éppen ez lett volna a 21. év, hogy ott vagyok a skanzenben, és valóban úgy terveztem, hogy ez lesz az utolsó alkalom, egy meglepetéssel is készültem. Nagyon sokat köszönhetek a skanzennek, számos újságíró figyelt fel ott a munkámra, és látogattak meg utána Markazon. Némi túlzással, tényleg az ismertségem nagyrészt nekik köszönhetem. Most tavasszal is volt még egy forgatás Szentendrén, az ünnepek alatt lesz látható a televízióban.
A skanzen inspirálta is Önt, hiszen a két, talán legkülönlegesebb termékét is ez ihlette, a templomot és kovácsműhelyt.
A templomtojás az egyik legkülönlegesebb darabja a gyűjteményemnek. A főhajója strucctojásból, a tornya japán tyúktojásból, az oldalhajója pedig lúdtojásból készült. Ha közelebbről szemügyre veszik, akkor látható, hogy a belseje is teljesen berendezett, oltár, padsor, festmények, sőt, egy harang is található benne. A skanzenben egy kis kápolnára láttam rá mindig, ez ihlette az elkészítését.
A másik a kovácsműhely, mivel a skanzenben a Szilsárkányi kovácsműhely előtere volt szinte mindig az állandó helyem. Ezért készítettem el a berendezett kovácsműhelyt, ez egy strucctojásból készült. A legbüszkébb arra a tyúktojásra vagyok, amin 148 patkó van.
Mielőtt a tojáspatkolás fortélyairól mesélne, adódik a kérdés, honnan szerzi be a tojásokat, és leginkább, mi lesz a sok kifújt tojás tartalmával?
Leginkább fürjtojást és tyúktojást veszek nagyüzemi termelőktől, bár fürjtojás beszerzésénél van mátrai forrás is, Piros Gábor galyatetői termelő. Tyúktojásból a hófehér héjú, vagy a sötétbarna héjú tojáson mutat jól a patkó. A tojás kifújása tulajdonképpen a legnehezebb része a munkámnak, én úgynevezett egyfuratos technikával dolgozom, és ha egy hajszálrepedés is van a tojáson, már törik is. Sokkal több tojás megy tönkre kifújáskor, mint a patkolás folyamatában. A kérdés második részére válaszolva, ha valakinek kell a környezetemben, annak szívesen adom a tojások tartalmát, vagy állatok takarmányozására ajánlom fel.
A patkolás folyamatáról is meséljen, amit egyébként a látogatóknak is mindig megmutat. Mennyire időigényes munka ez?
Érdekes dolog ez, én ötvenéves koromban láttam egy tv műsort erről, és azon töprengtem, vajon meg tudnám-e én is csinálni. Először persze én is összetörtem a tojásokat, de lassan megtanultam a technikát, és fokozatosan alakultak ki a saját motívumaim. Fontos tény, a patkolt tojásaim zsűrizettek, de két kategória van, a népi iparművészeti tojásoknál ragaszkodnak a népi hagyományok betartásához: a tojás héját nem szabad festeni vagy kezelni, és a természetes tojáshéjra csak patkó kerülhet. Semmi más. Ha már dátum, felirat kerül rá, azt nem fogadják el. Egyébként a látogatók leginkább a kis fürjtojásokat viszik emlékbe, vagy a piros, patkolt tojásokat. A patkókat magam készítem, forrasztóval, lágy fémből, lapításos technikával. A hozzám érkezők a teljes folyamatot látják, tehát azt, hogy a kifújt tojásokra hogyan kerül rá a patkó, milyen aprólékos, türelmes munkát kíván.
A saját gyűjteménye mellett, mely több szekrényi patkolt tojást rejt, külön szobában más patkolók tojásai is láthatók, ezek milyen technikákkal készültek?
Mintegy húsz tojáskészítő munkái láthatók, ezek között van írókázott, maratott technikával készült tojások. Itt ráteszik a mintát, majd viaszolják a tojást és utána lemaratják, így jön létre a minta. Vannak magrátétes tojások is, ezek is nagyon különlegesek. Sajnos, a köztudatban nincs benne, hogy a tojáspatkolás is hungarikum, másutt nem ismerik a világban, talán még Erdély egyes részein. Ezért is tartom fontosnak, hogy ezt a különleges értéket megőrizzük és megmutassuk minél többeknek.
Sokan úgy tartják, a patkolt tojás a szerencsével megáldott élet. Így bízzunk abban, hogy hamarosan sokan érkeznek Markazra, hogy megcsodálják László Gyula patkolt tojásait, és talán lesznek, akik kedvet is kapnak ehhez a szép mesterséghez.
2021. április 7.
Kékes Online
