A tavasz csalhatatlan jele, amikor megjelennek a gólyák, sokan várják, és figyelik őket, főleg ott, ahol évtizedek óta jelen vannak. Körképünkben ennek jártunk utána, és megkérdeztük azt is, vajon a fecskék is elfoglalták-e már fészkeiket.
Gólya, gólya gilice Mátraballán
Mátraballára hosszú szünet után tavaly tért vissza egy gólyapár, sajnos fiókájuk elpusztult, így kíváncsian várták, idén visszajönnek-e. Szerencsére igen, bár új fészekbe költöztek, mondta el érdeklődésünkre Pádárné Gyuricza Henriett, a település polgármestere. Hozzátette, az óvodában az elmúlt hetek sok szó esett a tavasz hírnökéről, így megkérdeztük a Csodaszarvas Óvoda vezetőjét, Csáki Erikát is, pontosan mit is takar a gólya hét. Kiderült, az óvodásoknak és neki is személy szerint szívügye a gólya, ennek keretében pedig számos érdekes dologgal ismerkednek meg a kicsik.
A csöppségek is ismerik a „Gólya, gólya gilice, mitől véres a lábad? Török gyerek elvágta, magyar gyerek gyógyítja, síppal, dobbal, nádi hegedűvel” dalt, ám emellett ismereteket szereznek a gólyákról. Erika óvó néni ehhez példaként felhozta Mödlinger Pál Gólya, gólya hazaszállj! című könyvét, ami közérthetően mutatja be a gólyák életét.
A kicsik gólyabábot készítenek, meséket, dalokat hallgatnak, de a programban szerepel az is, hogy a szabadban állatutánzó játékokat játszanak. Madárhangokat is hallgatnak a gyerekek, a gólyák kereplése mellett más madarak hangját is fel tudják később ismerni. Nagyon kedvelik Gryllus Vilmos Kémény tetején kelepel a gólya dalát, de nem maradhat el olyan játék sem, mint a gólya viszi a fiát. Szerencsések a mátraballai ovisok, hiszen az óvoda udvaráról épp rálátnak Sanyira és Sárira. Merthogy a Madarak és fák napján nevet is kapott a ballai gólyapár, a gyerekek választották ki nevüket.
Amikor az idő engedi, természetesen mennek, és nézik is a gólyákat a gyerekek, így látták a gólyák „táncolását”, ahogy Erika nevezte a gyerekeknek, a gólyák nászát. Már várják a fiókák érkezését, akiknek kezdetben még fekete a csőrük. A mátraballai ovisoknak lesz még gólya meglepetése június 16-án az óvodás ballagáson, de hogy ez mit takar, nem sikerült megtudnunk, meghívást viszont kaptunk az érdekesnek ígérkező programra.
Mátrai körkép
Parádon már több évtizede vannak jelen a gólyák, Mudriczki József polgármester emlékei szerint az 1980-as évek óta térnek vissza a gólyák a településre.
A szomszédos Sirokban is megjelent tavasszal a gólyapár, itt hagyományosan rengeteg fecske is tanyát ver a Községházánál, mondta érdeklődésünkre Tuza Gábor polgármester.
Terpesre tavaly érkezett az első gólyapár, Bujáki Ferenc polgármester örömmel újságolta, hogy idén visszatértek, reményeik szerint immár folyamatosan várhatják tavasszal a gólyák visszatértét. Tarnaszentmárián a római katolikus templom melletti oszlop tetejéről szimbolikusan vigyázzák a gólyák kultúrtörténetünk páratlan kincsét.
A Mátra alján Visontán idén először raktak fészket a gólyák, tájékoztatott Szarvas László polgármester. Emlékszik, gyermekkorában voltak gólyák a faluban, ám hosszú idő után most először választották Visontát. Alighogy elkészítették a fészküket, már be is költöztek, és úgy látják, mintha továbbiak is érkeznének.
Kíváncsian figyelik, megszeretik-e helyüket, és jövőre visszatérnek-e. Több más mátrai településen is arról számoltak be, a fecskék kicsit később, de visszatértek, hol kevesebb, hol több találta meg otthonát, sok helyen természetesen magánházaknál, mint Gyöngyöstarjánban, ahol Kiss Viktor polgármester házánál érzik jól magukat a fecskék.
Fecskefészkek
A fecskék általában március második felétől jelennek meg ismét, általában április végére tehető tömeges hazatérésük, ebben az évben ők kissé késve jelentek meg a Mátrában. A költési időszakok ezt követően, május közepén kezdődik általában. Sajnálatos, hogy az elmúlt években sok helyen véletlenül vagy szándékosan – építkezés, esztétikai okok miatt – leverték a fészkeket. Szerencsére mind több helyen ismerik fel jelentőségüket, és óvják a fészkeket, illetve műfecskefészkek kirakásával szeretnék megóvni a madarakat. Ahol folyamatosan jelen vannak a fecskék, ott odafigyeléssel, a fészkek alá felszerelt úgynevezett fecskepelenkákkal meg tudják előzni a madarak okozta kellemetlenségeket. Magyarországon minden fecskefaj védett, a madarak, tojások, költőhelyek zavarása, elpusztítása tilos, a fészkek eltávolítása csak hatósági engedély birtokában, költési időn kívül lehetséges!
Végezetül, tallózzunk kicsit az irodalomban
Szabó Lőrinc: Ficseri-füsti (részlet)
Fecske, te ficseri, füsti fecske,
futár az egek meg a konyha között,
ki a tárt ajtón ki-beszökve-repesve
szemünket a tiszta azúrba kötöd,
mi csalt ide, tavalyi
tanyádra, ficseri,
villafarkú, dalröpke vándor,
a nagy vizek és hegyek felett
Magyarországra Afrikából:
micsoda hűség, mily szeretet?
„Mit, mit?” – csicseregsz, ha kérdelek:- „Itt, itt!”
csivogod, ha kereslek, s már tovatűnsz.
„Mit vitt?” – a társad kérdi: de -„Csitt, csitt!”
inted le, ahogy megint berepülsz.
Nem értelek, isteni
vendég, te ficseri,
csak nézem, hogy körözöl elegánsan
s csupaszáj-fiaidnak enni hogy adsz:
áldás lakik a fehérfalu házban,
ficseri-füsti, ahol te laksz.
„A vándorló madár elindul valahonnan, és elindul valahová. Az ősi ösztönök pókhálója abban a pillanatban összeköti az életnek, a földnek, a szívnek és gyomornak ezt a két helyét, s erről letérni éppen úgy nem lehet, mint a vonatnak a sínekről. Elpusztulhat az egész csapat, elpusztulhat minden gólya az utolsóig, de az utolsó, a legutolsó ugyanezt az utat keresi meg, mint ahogy egyik szobából a másikba átmenni csak az ajtón lehet.”
Fekete István Kele (részlet)
A regényben megsebesül egy gólya, így nem tarthat a többiekkel Afrikába. Hogyan veszi gondjába az ember, hogyan szokik össze a háziállatokkal, hogyan vészeli át a telet, milyen ösztönöket ráz fel benne a tavasz és a nyár – erről mesél Fekete István. Másik regényében a Csí-ben egy fecskepár nagy útra készül. Ideje volna a meleg tenger partjáról hazaindulni, ahol üresen várja őket a malomalji fészek. A kis fecskeasszony sebesült szárnya azonban nem bírná az utazást. Maradnia kell hát, egyedül. És várja, hűségesen várja a párját.
A végére egy kedves dal a gólyákról, és talán sokunkban törnek fel emlékek arról, amikor mi magunk voltunk gólyák középiskolában, főiskolán, egyetemen. De hogy ennek mi lehet a magyarázata, és vajon miért gólya hozza az újszülöttet, nos ezekre majd legközelebb keressük a választ.
Gryllus Vilmos
Kémény tetején kelepel a gólya.
Fészkét gallyakból, kis ágakból hordja.
Belseje néhány puha-pihe szalma,
Gólyafiókák kicsi birodalma.
De mikorra aztán vége van a nyárnak,
Felnőnek a gólyák, csak az őszre várnak.
Messzire szállnak, napsütötte délnek,
övék már az egész világ, mégis visszatérnek.
Messzire szállnak, napsütötte délnek,
övék már az egész világ, mégis visszatérnek.
2021. május 15.
Kápolnai Nagy Ágnes
Kiemelt képünk illusztráció.
