Június 26-án Aldebrőn jártunk. A tarnamenti faluban szombaton tartották meg ötödik alkalommal a Derelye Fesztivál és Hagyományos Sváb Ételek Fesztiválja című rendezvényt, mely a sok finomság mellett remek programokkal is várta a vendégeket. És ha már vendégekről esik szó, mindenfelől érkeztek a meghívottak, mert a sváb gyökerek, a hagyománytisztelet és a baráti kapcsolatok összehozzák az embereket akkor is, ha mindennapjaikat az ország más településein élik. Legyen szó akár Ikladról, vagy Kerepesről, de az Aldebrőhöz jóval közelebb megtalálható Kompoltról is, az egykor Magyarországra telepedett svábok jelenkori leszármazottai ma is tartják a „nemzeti minimumot”.
A délelőtti sütés-főzés eredményeképpen ebédidőre ellenállhatatlan illatok töltötték meg a nemrégiben átadott új piactér minden szegletét. A kíméletlen nyári napsütésben mindenki igyekezett árnyékos helyet keresni magának az ebédhez, és a baráti beszélgetésekhez is.
Mi magunk indulásképpen túrós, szilvalekváros, és eperlekváros derelyét fogyasztottunk, melyekhez fogható finomságot már nagyon régen nem kóstoltunk. Bár a hagyományos recept alapján készült csemege olajban sült, a tészta tapintása zsiradékmentes, kívül-belül kellemesen puha, szinte lágy, rendkívül ízletes volt, melyet a házi lekvárok illata és 100%-ban gyümölcsös ízvilága tett teljessé.
Az élmény nagymamáink konyhájának hangulatát idézte, melyet csak az értékel igazán, akinek volt módja gyerekként nagyszülők konyhájában lábatlankodni a készülő finomságok közelében. Semmi félkész, semmi előregyártott, semmi műanyag. A nagyi receptje, a falusi hozzávalók, és a több évtizedes rutin adta összedagasztva, megsütve az utánozhatatlant.
A derelye-, és herőcesütés mellett számos vendégcsapat versengett a saját főztjével is, mindenki a főzőtudománya legjavát beleadva a szombati ebédbe. Tarnaszentmária csapata például káposztás-csülkös babgulyást főzött. A végeredmény tekintetében senki nem panaszkodhatott rájuk, mint ahogy a többi csapat főztjére sem. A legnagyobb nehézséget az okozta, amikor dönteni kellett, melyik ebédet válasszuk.
Készült itt kerecsendi sváb pecsenye, halászlé, macok, húsos derelye, de még amerikai palacsinta is. Ha valaki szomjas volt, és a debrői ízvilágban szeretett volna továbbra is kalandozni, nem kellett sokáig keresgélnie a helyi borvidék termelőit illetően, könnyen megtalálta a borászt.
Az egész napos kulturális programsorozat mellett kézműves termékeket is vásárolhatott az ide látogató, amennyiben talált kedvére való portékát a gazdag kínálatban.
Az aldebrői derelyefesztivál egy rendkívül jó hangulatú rendezvény volt, ahol nem csak a vendéglátók, de a vendégek is kedves, udvarias, és rendszerető emberek voltak. Mindenki vidáman beszélgetett a saját társaságával, kellő figyelem kísérte a színpadi műsorokat is, de eközben az egymást rég nem látott barátok is egymásra találva, békésen tudtak borozni, vagy frissítőt inni a hatalmas sátrak árnyékában.
Példaértékűen jól megszervezett, kulturális és gasztronómiai élményszámba menő nap volt a tegnapi, melyet azok tudnak csak igazán értékelni, akik a mai zajos, és sokszor feje tetejére állított világunkban fontosnak tarják a hagyományokat, az egymás iránti tiszteletet, és a svábos rendet és minőséget, melyre – valljuk be – nem minden hasonló rendezvényen van példa.
Az Aldebrőn lakók nem csak mércét, hanem minőséget is felállítottak azzal, hogy évről-évre megszervezik a derelyefesztivált. Köszönet és dicséret érte! Tartsák meg , vagy emeljék a szintet, de alább soha ne adják!
2021. 06. 27.
Kékes Online, Gyetvai Péter
Fotó: Gyetvai Péter
