Június 15-től ismét látogatható a Kristály galéria, a helyi önkormányzattal kötött megállapodás értelmében az Üvegmanufaktúra Kft. működteti a több mint háromszáz esztendős múltra visszatekintő üvegművességet bemutató, gyönyörű, gazdag tárlatot. Mutatjuk a részleteket.
Az egykori üveggyár épületével szemközt található a Kristály galéria, ami hihetetlen gazdag tárlattal mutatja be az üveggyártás történetét, az üvegművesség eszközei mellett meseszép poharak sorakoznak a tárlókban, tisztelegve a helyi mesterek előtt is. Induljunk hát felfedező útra!
Egy kis történelem
A kiállítás a háromszáz éves Parádsasvári Üveggyár történetébe enged bepillantást. A látogatók megismerhetik a technológiai folyamatokat, melynek eredményei a világ számos pontján ismert és keresett használati és dísztárgyak voltak. A parádsasvári üveggyár alapjait II. Rákóczi Ferenc rakta le 1708-ban a parádóhutai műhely megalapításával. Az üveggyártás a térségben azonban sokkal régebbre nyúlt vissza, feljegyzések vannak róla, hogy 1506-ban Bodonyi Márton műhelyében már olyan üvegtáblák készültek, amelyek később az egri várbeli székesegyházat díszítették. Az akkori, fatüzeléses technikából adódott, hogy a huták időről időre odább vándoroltak, amikor elfogyott az erdő. 1767 fontos dátum, hiszen ekkor költöztették a műhelyt Újhutára, a mai Parádsasvárra. 1803-ban fejlesztések történtek a gyárban és ez új irányt adott a termékkínálatban, az akkor üzembe helyezett köszörűsműhelyben megkezdődött a már művészi kidolgozású fúvott és köszörült, valamint csiszolt termékek gyártása. Az első rangos elismerést 1864-ben nyerte el a gyár terméke. A kor tűvészei nem kerülték el a gyárat sem, 1923-ban szinte az egész gyár megsemmisült egy tűzvész alkalmával. A háború után államosításban sajnálatosan tervben volt a megszüntetés, illetve az – ma már szinte felfoghatatlan – hogy a hazai textilipar bázisa legyen is. Az 1960-as évek korszerűsítései, az új technológiák alkalmazása keresetté tette a termékeket a tengerentúlon is. Ekkoriban 600 ember dolgozott a gyárban, az itt élők családoknak ez adott munkát, generációk nőttek fel itt. A rendszerváltás után sokan reménykedtek abban, hogy új lendületet vesz a gyár, ám a reményeknek hamar vége szakadt. Több tulajdonosváltás után 2005-ben bezárták a gyárat, berendezéseit széthordták, az emberek utcára kerültek, az épület pedig szomorú torzóként ma is ott emelkedik a falu felett.
A huták eredete
Üveggyártásról mesélünk, és itt nem kerülhetjük meg, hogy ne ejtsünk pár szót a hutákról. A huta szót a német eredetű hütte szóval rokonítják, ami üvegolvasztó kemencét jelent. A régi, népies nyelvhasználatban elterjedt az üvegcsűr kifejezés is. Ennek eredete az lehetett, hogy a kemencék fölé először pavilont emeltek, majd a későbbiekben a fűtőanyagok, munkaeszközök és késztermékek számára csűrt építettek. A mátrai és bükki települések neveibe is beépült a huta, igaz ma már legtöbbjüket más néven ismerjük, de a mai Mátraszentimre Ötházhuta, Parádsasvár egykor Újhuta nevet viselte. Az üveghuták a középkorban működtek a különböző uradalmak erdőségeiben. A speciális olvasztókemencében hevítették fel az üveg összetevőit, amit a homok, kő, mész és hamuzsír adtak. Ez utóbbi anyagot a kitermelt fák hamujából nyerték ki főzéssel, de felhasználták még a fát a kemencék fűtésére, mészégetéshez, sőt ez adta a faszén alapanyagát is. Mindez természetesen együtt járt azzal, ahogyan említettük, amikor elfogyott az erdő, a huták új helyre költöztek.
A kiállítás
A kiállítás sokszínű és gazdag anyagban mutatja be a gyár történetét. Az első teremben a tárgyi eszközök kaptak helyet. Olyan eszközökről kapunk információt, mint a stok, vagyis formafa, vagy a priska, ami formafa alátétet jelentett pohárhoz, vázához. A szárhúzó pangli volt a munkapad, ezeket az eszközöket meg is nézhetjük a kiállítás első termében. A múlt tárgyai után gazdag és szép tárlat mutatja be az itt élő generációkat, alkotásaikat. Két tablón követhetjük nyomon a gyár változását az 1860-as évektől kezdve, így látható, hogyan fejlődött, alakult a gyár és körülötte a falu. A nagyteremben számtalan szebbnél szebb üvegtárgyat látunk, több helyen is láthatjuk, kinek a munkáját őrzi a múzeum. Külön is említsük meg az Üvegmanufaktúra tulajdonosának, Rénes Marcellnek a nevét, hiszen családi indíttatása volt annak, hogy létrehozta a kis bemutató helyet a településen. Édesapja, Rénes György tervező, iparművész előtt is tiszteleg a tárlat, bemutatva életútját, kiállításait, sőt, olyan különlegességeket is megtudhatunk, hogy többek között a budapesti Hilton Szálloda és a Vigadó csillárjai is az ő tervei alapján készültek.
Látogatás
A Kristály Galéria nyitva tartási ideje megegyezik az Üvegmanufaktúráéval, naponta 9-15 óráig várják a vendégeket, a galériában óránként tárlatvezetések segítenek az eligazodásban.
2021. június 29.
Kápolnai Nagy Ágnes
